Fekete doboz volt a Paks II telephely-engedélyét kiadó hatósági eljárás. Az Energiaklub szeretett volna ügyfélként részt venni a folyamatban, azonban az Országos Atomenergia Hivatal ezt elutasította. A Greenpeace Magyarország szerint hazánk alapvető érdeke, hogy leállítsa a Paks II beruházást, és újra megvizsgálja a projekt gazdasági mutatóit.
Az Országos Atomenergia Hivatal kiadta az MVM Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. részére a telephely-engedélyt. Az Energiaklub megítélése szerint az engedélyezési eljárás végig egy fekete doboz volt: a hatósági döntéshozatali folyamat nem volt átlátható, és nem készültek független ellenőrző vizsgálatok.
Az MVM Paks II. Zrt. telephelyengedély-kérelmét megalapozó Földtani Kutatási Program anyagai nyilvánosan nem hozzáférhetőek, azok számadatainak és következtetéseinek független ellenőrzésére szinte nincs lehetőség. A hatóság a rendelkezésére álló szűkös időkeretben és véges kapacitással vizsgálta a több mint 2200 oldalas dokumentációt, az MVM Paks II. Zrt. által beterjesztett számok ellenőrzésére önálló vizsgálat keretében lehetősége sem volt.
Az Energiaklub szeretett volna ügyfélként részt venni a folyamatban, azonban az Országos Atomenergia Hivatal ezt elutasította. Az egyetlen közmeghallgatás kivételével a telephely-engedélyezés folyamata gyakorlatilag láthatatlan volt, nem születtek olyan rendszeres beszámolók, amelyek például a brit nukleáris hatóság munkájának természetes részei. Lényeges problémának tartjuk, hogy a telephely-engedély a múlt kihívásaival számol, és megfeledkezik arról, hogy már 2025-ben, az üzembe helyezés tervezett időpontjában is számos új geopolitikai és technológiai kihívásokra kell egy atomerőművet felkészíteni. Az eljárás során elkészült tanulmányok azt sugallják, mintha az emberi tevékenységből eredő külső veszélyek csupán olyanok lennének, mint a városi benzinkúton bekövetkező robbanás, vagy a purhab kigyulladása egy közeli üzemben. A paksi új blokkokat azonban legalább hatvan évre tervezik, és borítékolható, hogy egy ilyen időtávon ennél sokkalta súlyosabb külső kockázatokkal és kihívásokkal is szembe kell majd nézni. Egy atomerőműnek nem csak a jog betűjének kell megfelelnie, hanem a józan előrelátásnak is, és a mostani engedély ilyen garanciákkal számos pontos adós marad- áll az Energiaklub mai közleményében.
Paks II zsákutca, a jövő a megújulóké
Hiába kapta meg tegnap Paks II a telephelyengedélyt, Magyarország számára nem az atomerőmű-bővítés jelenti a jövő zálogát. A Greenpeace Magyarország ma látványos fotóeseményen mutatta be, hogy hazánk válaszút előtt áll: a szennyező és veszélyes atomenergiát, vagy a tiszta, biztonságos és jövedelmező megújulókat választja a világtrendekkel összhangban.
Magyarország alapvető érdeke, hogy leállítsa a Paks II beruházást, és újra megvizsgálja a projekt gazdasági mutatóit. A kormány megrendelésére készült Rothschild-jelentésről az Európai Bizottság is megállapította: alapvető állításai tévesek, ugyanis állami támogatás szükséges az atomerőmű-bővítéshez. Nem létezik tehát olyan kalkuláció, mely szerint Paks II megérné. Ellenben számos független számítás azt mutatja, a beruházás zsákutca hazánk számára, ami akár évi 285 milliárd forint veszteséget is hozhat.
Eközben a világban zajlik a megújulók forradalma. 2013 óta megújulókkal termeljük a legtöbb villamos energiát az Unióban, a megújulók tehát már most több áramot adnak Európának, mint az atomerőművek. 2016-ban az EU-ban telepített új áramtermelő kapacitások 86%-a volt megújuló. Németországban folyamatosan csökken az új naperőművek által termelt áram ára. Míg 2015 áprilisában 91,7, idén februárban már 65,8 €/MWh árral nyerték meg a napenergiás tendert. Paks II ehhez képest legalább 85 euróért termelné a villamos energiát, és számítások bizonyítják, hogy egy megújulókon alapuló energiarendszer hálózati fejlesztésekkel együtt is olcsóbb választás lenne Paks II-nél.
A magyar szélfarmok már most 340 000 család áramát képesek megtermelni, és a szélenergia-kapacitás további bővülését műszaki okok sem akadályozzák, kizárólag adminisztratív intézkedések lehetetlenítik el a szélenergia terjedését. Emellett a napenergia használatát is túlzott adók és díjak kötik gúzsba. A napelemeket 2015 óta sújtja indokolatlanul magas környezetvédelmi termékdíj, és a rendszerekre rakódó 27%-os áfa is hátráltatja a terjedésüket. Ráadásul mától a háztartási kiserőművek elosztói teljesítménydíj fizetésére is kötelezhetőek.
„Nem az a kérdés, hogy hány engedélye van Paks II-nek, hanem hogy miért építsük meg egyáltalán. Magyarországnak nem éri meg Paks II. Ha mégis az atomenergia felé indul el hazánk, azzal a XXI. század végéig a versenyképtelenséget, lemaradást, importfüggőséget választja ahelyett, hogy a biztonságos, tiszta és a függetlenségünket garantáló megújulókra szavazna” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányosa.
Kapcsolódó anyagok:
