Nem lehet népszavazás Paks 2-ről, a Nemzeti Választási Bizottság tegnap elutasította az LMP és a Párbeszéd összes erről szóló kérdését. A választási bizottság szerint a kérdések nem egyértelműek és/vagy túlmutatnak a népszavazás 3 éves kötőerején.
Öt, Paks 2-ről szóló népszavazási kérdést tárgyalt tegnapi ülésén a Nemzeti Választási Bizottság, és mind az ötöt elutasította. Vagyis az NVB első körben megakadályozta, hogy Paks 2-ről országos népszavazás legyen.
A most tárgyaltakból négy kérdést az LMP kezdeményezett (Szél Bernadett, illetve Ungár Péter), egyet pedig a Párbeszéd EP-képviselője, Jávor Benedek. Jávor már korábban kezdeményezett népszavazást, de ezt akkor is visszadobták, mondván, hogy a kérdés nemzetközi szerződést érint. Most többször hangzott el az az érv, hogy a kérdések nem egyértelműek. Egyes döntéseknél hivatkozott az NVB arra is, hogy a kérdéssel megjelölt időtáv túlmutat a népszavazás hároméves kötőerején, illetve, hogy a kérdések egy része nemzetközi szerződésbe ütközik. Szél Bernadett LMP-társelnök korábban azt mondta, céljuk az, hogy a nép dönthessen a kérdésben, és ennek érdekében elmennek a falig, de ha kell, annál tovább is.
A Párbeszéd úgy reagált, hogy az NVB "rossz szokásához híven politikai megrendelést teljesített", amikor az egyértelműség hiányára hivatkozva elutasította a képviselő kérdését. "A kifogás teljesen megalapozatlan, és csak azt bizonyítja, hogy az NVB a jogszerűség helyett a párthűséget tekinti vezérlő elvnek" – mondta Jávor Benedek, aki a döntéssel szemben kifogással él a Kúriánál.
A kérdéseket és az elutasításuk okait az index szedte csokorba:
1. Jávor Benedek kérdése úgy szólt:
Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Nemzeti Energiastratégiát, hogy az a megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság javítását előnyben részesítse az atomenergia alkalmazásával szemben?
Az NVB tagjainak többsége ennek hitelesítését az MTI összefoglalója szerint azért tagadta meg, mert a kérdést nem tartotta egyértelműnek, egyebek mellett azért, mert számukra nem világos, hogy az előnyben részesítésnek milyen területen – például a meglévő infrastruktúra megújításakor vagy az árszabályozásban – kell érvényesülnie.
Patyi András, az NVB elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az energiastratégiát az Országgyűlés kötelező érvényű határozatban fogadta el, nem pedig törvényben. Emellett a döntés csak három évig kötelező az Országgyűlésre, a kérdés azonban ezen időn jelentősen túlmutat.
2. Szél Bernadett első kérdése az volt:
Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés olyan új energiastratégiát fogadjon el, amely minden más energiatermelési megoldáshoz képest elsőbbséget ad a megújuló energiának?
Az NVB azért nem hitelesítette ezt a kérdést, mert a tagok többsége úgy vélte, nem egyértelmű, hogy az "elsőbbséget ad" kifejezés pontosan mit jelent, jelenti-e például azt, hogy egy eredményes népszavazás után az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia a benzin- és dízelüzemű járművek betiltásáról.
Patyi András megjegyezte: a kérdés látszólagos egyszerűsége ellenére számos további kérdést vet fel. A hitelesítés mellett érvelt Lovas András (KDNP), mert szerinte nincs a megtagadásnak oka.
3. Szél Bernadett második kérdése úgy szólt:
Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány éljen a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló szerződésben foglalt jogszerű felmondás lehetőségével?
A vitában Patyi András jelezte: már magából az alaptörvényből, a népszavazási törvényből, az NVB és a Kúria korábbi döntéseiből megállapítható, hogy a kérdés tiltott tárgykörbe tartozik, és szövegében sem az Országgyűlés döntését indítványozza. "A kérdés benyújtása messze van a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapvető követelményétől" – jegyezte meg, hozzátéve, hogy "országgyűlési képviselőktől elvárható, hogy ismerjék a törvényt".
Az NVB-tagok többsége a kérdés hitelesítését azért tagadta meg, mert az a kormány feladat- és hatáskörébe tartozó döntés megváltoztatását szeretné elérni, ugyanakkor népszavazást csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben lehet kezdeményezni. Emellett nemzetközi szerződést érint, erről pedig nem lehet népszavazást tartani.
Litresits András (MSZP) a hitelesítés mellett érvelt, arra hivatkozva, hogy az alaptörvény szerint csak a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani, vagyis – mondta – magáról a felmondásról lehet.
4. Ungár Péter LMP-elnökségi tag első kérdése a következő volt:
Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben rögzítse, hogy a megújuló energia lakossági használata minden más energiaforrást megelőzzön?
Az NVB ezt azért nem hitelesítette, mert a többség szerint nem felelt meg az egyértelműség követelményének. Patyi András indítványában azt mondta, nem egyértelmű, az Országgyűlésnek milyen döntést kellene hoznia egy eredményes népszavazás után, ráadásul egy ilyen döntés a magyar energetikai infrastruktúra jelentős átalakítását vonja maga után, nemcsak műszaki, de gazdasági ismereteket igényel, ugyanakkor nem ad választ arra, hogy a konkrét energiatermelő módszerek közül melyiket és hogyan kell előnyben részesíteni.
5. Ungár második kérdése úgy szólt:
Egyetért-e Ön azzal, hogy a következő 50 évben atomenergetikai beruházás valósuljon meg Magyarországon?
Az NVB ennek hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy egy eredményes népszavazás végrehajtása nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettség végrehajtását érintené, még akkor is, ha nincs megjelölve az egyezmény vagy az azt kihirdető törvény. Emellett a népszavazás három évig köti az Országgyűlést, a kérdésben megfogalmazott 50 év ezen jelentősen túlmutat és azt a látszatot kelti, mintha a választópolgár 50 évre kötelező döntést írhatna elő.
A hitelesítést megtagadó határozatokat nem szavazta meg Bodolai László, az LMP delegáltja. A döntések nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.
Elkaszálták a paksi népszavazást
A Nemzeti Választási Bizottság megtagadta a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó népszavazási kérdéseinek hitelesítését a testület március 21-i ülésén. Az öt kérdést Gál József, az LMP szóvivője magánszemélyként nyújtotta be. A párt szerint nevetséges, ahogy elutasították a paksi népszavazást.
A Fideszes Nemzeti Választási Bizottság többsége arra hivatkozott, hogy azok nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség végrehajtásába ütköznek, illetve nem felelnek meg az egyértelműség követelményének. Az NVB egyes kérdések hitelesítésének megtagadásakor arra is hivatkozott, hogy miközben egy eredményes népszavazás három évig köti az Országgyűlést, a kérdések megfogalmazása azt a látszatot kelti, hogy egy mostani döntéssel akár 20 évre kötelező érvényű döntést tudnak hozni a választópolgárok. Íme a kérdések és az indoklások:
