Csak az Aranyhegyi- és a Barát-patak árvíz-védelmének fejlesztésébe fog bele a városháza a jövő évi választás előtt – döntött ma a Fővárosi Közgyűlés. Így nemhogy nem kezdik meg a Dunával párhuzamosan futó parti védmű kiépítést, de azt a kérdést is jó időre függőben hagyta a főváros, hogy végül hol fusson a védővonal.
Dacára, hogy az akut árvízveszéllyel riogató Tarlós István főpolgármester korábban gyakran szóvá tette: április óta van elfogadott parti védvonaluk és nem tűr halasztást a Római-parton futó mobilgát kiépítésének az elkezdése, most mégis inkább kivonná a Római-part témáját a választási kampányból a főváros. Méghozzá úgy, hogy a Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége az ellenzék aknamunkájára hivatkozva a múlt héten már visszavonta a saját, a Dunaparti nyomvonalról szóló áprilisi döntését, a most elfogadott határozatban pedig már csak annyi szerepel, hogy majd csak "később" dönt a főváros az új nyomvonalról – ehhez pedig semmiféle feltételt és határidőt nem szabtak.
Az előterjesztésben költségek sem szerepeltek, az ellenzék többszöri kérdésére Tarlós István csak annyit árult el, hogy a két patak árvízvédelmi beruházásai összesen 2,3 milliárd forintba kerülnének. A mai döntést megalapozó előterjesztés leginkább talányos pontja, hogy Tarlósék ismertetik benne a Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatójának októberi levelét, aki azt írta, hogy átmenetileg a Királyok útja – Nánási úti védmű "védképességének ideiglenes emelésére" lehet szükség, s lényegében erről is döntött a közgyűlés. Csakhogy a határozatból nem derül ki, hogy műszakilag konkrétan mit jelentene a Királyok útja – Nánási út "ideiglenes" megerősítése, ahogyan az sem, hogy ezt milyen ütemezéssel, milyen költséggel valósítanák meg.
Ugyanakkor az ideiglenes véderő-növelés tervéből sokan arra következtetnek, hogy ezzel lényegében indokolhatatlanná válik az eredetileg eltökélt Római-parti mobilgát beruházása. Magyarán a mai határozat azt készítheti elő, hogy a főváros csöndben, fokozatosan kifaroljon a parti gát ötlete mögül és a környezetvédők, illetve a fővárosi ellenzék által követelt, parttól távolabb futó verzió felé közelítsen. A tisztánlátást zavarja azonban, hogy az elfogadott határozatban az is szerepel: a főváros a parton kívánja megvalósítani a gátat, a szerdai közgyűlési vitában pedig Tarlós István az ellenzék sürgetésére sem volt hajlandó kimondani, hogy megvizsgálják a parttól távolabb futó nyomvonal lehetőségét.
Mint ismert, az 55.000 ember által lakott Csillaghegyi öblözet árvízvédelmére eddig három védvonal terve merült fel. A környezetvédők és a helyi civilek egy része a hagyományos, a parttól több száz méterre futó Királyok útja – Nánási úti védővonal megerősítését szorgalmazná, mivel az olcsóbb és azzal megmaradna a Római-part hagyományos látképe.
Ugyanakkor a Királyok útja – Nánási úti védvonal nem védené meg a part és az út közötti, úgynevezett hullámtérbe épített ingatlanokat. A városháza viszont, műszaki szakvéleményekre is hivatkozva a parti változatot erőlteti évek óta. Környezetvédők szerint ez a változat természetromboló, így a Római-parti fövenyt feldúlná és a parti fák egy részének az elpusztításával járna, miközben ez a védvonal csak a Duna-part és a Királyok-Nánási út közötti hullámtérbe építkező, főként kormányközeli vállalkozók érdekeit szolgálná.
Mint megírtuk: a választások közeledtével a Fidesz, majd némi fáziskéséssel Tarlós István főpolgármester is visszavonult a parti mobilgát ötlete mögül. Bár a városháza fideszes többsége áprilisban már rábólintott a parti nyomvonalra, ám időközben a választásokra készülődő Fidesz számára nyilvánvalóvá vált, hogy még saját szavazóik zöme sem értene egyet a parti nyomvonallal járó természetrombolással: a Római-parti kavicsos föveny feltúrásával és az ártéri erdő részleges kivágásával.
Áthidaló megoldásként Bús Balázs óbudai polgármester a parttól pár méterrel távolabb, a magántelkek szélén futó, úgynevezett kerítésvonali változatot vetett fel. Bár Tarlós szerint ez a verzió további 3 milliárd forinttal fejelné meg a parti gát költségeit, később a főpolgármester is rábólintott, hogy készüljön tervtanulmány erről. Ezt követően a Kúria átengedte az Együtt és a Párbeszéd népszavazási kezdeményezését a parti nyomvonalat előíró áprilisi határozat hatályon kívül helyezéséről, mire Tarlós és a Fidesz hirtelen visszavonta a határozatát, mondván: egy népszavazás miatt csak késedelmet szenvedne az árvízvédelmi beruházás.
A kérdés most az, hogy a főváros milyen költséggel óhajtja "ideiglenesen" megerősíteni a Királyok útja – Nánási úti védvonalat, amiről a BME korábban úgy becsülte: az ottani védműrendszer kiépítése bruttó 25 milliárd forintba kerülne. Egyelőre bizonytalan az is, hogyan lehet kevesebből úgy megerősíteni ezt a védvonalat, hogy ellen tudjon állni egy nagy árhullámnak. Ha viszont sokmilliárdos költségbe veri magát a főváros a Királyok útja – Nánási úton, úgy az is kérdéses, miből finanszíroznák a parti verziót.
A Népszava kérdéseiket feltette a Városházának, ha választ kap, frissíti cikkét.
A budapestiek természetrombolás nélkül akarnak árvízvédelmet a Római-parton
A Greenpeace Magyarország 2017. szeptember 24 -én több száz emberes élőképpel üzente: a budapestieknek szívügye a Római-part, a főváros egyik utolsó természetközeli Duna-partja. A rendezvény résztvevői arra szólították fel a Fővárosi Közgyűlést: állítsa le a kockázatos parti nyomvonal engedélyeztetését, és kellő mélységgel és alapossággal vizsgáljon meg más, alternatív nyomvonalat is annak érdekében, hogy az árvízvédelemre végül olyan megoldás szülessen, mely a lakosságot is meg tudja védeni, és a partszakasz természeti értékeit sem pusztítja el.
