A környezet- és természetvédelmi jogszabályok szempontjából több ponton aggályosnak találja a Levegő Munkacsoport a Római-partra tervezett mobil árvízvédelmi gát tervét. A civil szervezet megvizsgálta a beruházás környezetvédelmi hatástanulmányát, és ezzel kapcsolatos észrevételeit eljuttatta a hatóságnak.

A heves viták, tiltakozások és tüntetések ellenére gőzerővel folyik a Római-parton tervezett mobilgát környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárása. Az eljárást lefolytató Érdi Járási Hivatal közzétette a tervezett létesítmény több száz oldalas hatástanulmányát, amelyre bárki észrevételeket tehetett. Szeptember végén már az előírt közmeghallgatást is kipipálta a hatóság.

A Levegő Munkacsoport megvizsgálta, hogy a hatástanulmány alapján a mobilgát terve megfelel-e a környezet- és természetvédelmi jogszabályoknak. A civil szervezet jogi álláspontja szerint a legfontosabb aggály, hogy a mobilgát a Duna és ártere kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet is érint, amely az uniós és hazai jogszabályok által védett Natura 2000 hálózatba tartozik. A hatástanulmány is elismeri, hogy a beruházás kedvezőtlen hatással jár a védett élőhelyre. Ilyen esetben csak akkor lehetne a tervet engedélyezni, ha kiemelkedő közérdek fűződik hozzá, és a cél elérésére más ésszerű megoldás nincs. Az árvízi védekezést azonban – szakértők szerint – ésszerűbb módon (például a Nánási út–Királyok útja védvonal erősítésével) is el lehetne érni, ezért erre a területre nem lehetne engedélyezni a gátépítést.

A hatástanulmány nem foglalkozik kellő súllyal a védmű főváros távolabbi területein okozott hatásaival, különösen a rekreációs és zöldfelületi funkció megszűnésének környezeti-társadalmi hatásaival, továbbá nem vizsgálja meg kellő alapossággal a part menti védmű tényleges alternatíváit sem. A tervek emellett ellentétesek a Nemzeti Környezetvédelmi Program zöldfelületi céljaival, és sértik a tájvédelmi és vízvédelmi előírások egy részét is.

A Levegő Munkacsoport a hatásvizsgálati eljárásba ügyfélként bejelentkezett, és észrevételeit eljuttatta a hatóságnak.
romai_khv_jogi_velemeny_2017szept20.pdf

A Római-part és az ártéri erdők titokzatos világa

Mikor honfoglaló őseink megérkeztek a Kárpát-medencébe, szinte mindenhol erdőt, folyókat, mocsarakat és tavakat találtak. Az emberi beavatkozások előtt Magyarország mai területének 19%-át borították ártéri erdők. Mára a jobb-rosszabb állapotban megmaradt ártéri erdők aránya 0,7%!!!
Az elmúlt hónapokban sokat olvashatunk a Római-part ártéri erdeiről. Érthető, hogy a Római megmentéséért küzdő helyi aktivisták arról beszélnek, hogy itt található Budapest legcsodálatosabb ártéri erdeje. Említhetnék akár Magyarország, Európa vagy a Föld legnagyszerűbb folyóparti erdőjét is, mindenképpen igazuk lenne. Ők ezt ismerik, ezt szeretik, ennek megvédését tartják feladatuknak: igazuk van. De most szálljunk ki egy kicsit a Rómaival kapcsolatos napi küzdelmekből, és elfogultság nélkül nézzünk körül az ártéri erdők világában! Főképp itt, a magyar Alföldön.