Mindannyian egy kenuban evezünk. A greenfo tudósítója a bonni COP23 ról

Lehoczky Annamária

2017. november 7. 14:29

Mindannyian egy kenuban evezünk. A greenfo tudósítója a bonni COP23 ról

Megkezdődött Bonnban az ENSZ Éghajlatváltozási Konferencia (COP23), melynek logója egy hullámok által mardosott parányi sziget. De hogy kapcsolódik a németországi Rajna-melléki Bonn ehhez a szigethez? Sajnos nem vakációzási szokásokról lesz szó ebben a két hétben, hanem arról, miként is lehet megoldásokat találni az éghajlatváltozás olyan égető következményeire, mint például a parti területeket veszélyeztető tengerszint-emelkedés.

Tegnap kezdődtek el a két héten át (2017. november 6–17) tartó nemzetközi klímatárgyalások Bonnban, aminek legfontosabb célja a 2015-ben aláírt Párizsi Megállapodás megvalósításához szükséges konkrét lépések kidolgozása. A COP23 elnöke a Fidzsi-szigetek, ugyanakkor az eseményt a több ENSZ intézménynek otthonul szolgáló németországi Bonn látja vendégül a parányi szigetállam helyett.

Immáron évek óta (2005 óta minden évben) a nemzetközi klímatárgyalásokat megelőző pár napon fiatalok százai gyűlnek össze, hogy elmeséljék saját történeteiket és megvitassák, hogy miként lehet küzdeni a klímaváltozás ellen a mindennapokban. A COP23-at megelőző ifjúsági konferenciára (Conference of Youth, COY13) több mint 1300 fiatal utazott Bonnba a világ 114 országából, hogy a fiatalság érdekeit képviseljék a nemzetközi klímaügyi porondon. Az esemény szlogenje, „Talanoa Mada”, egy fidzsi kifejezés, ami az értelmes és őszinte párbeszédre, valamint egymás történetének megismerésére és kölcsönös odafigyelésre utal, hogy közös megoldásokat találjunk a mindannyiunkat érintő környezeti kihívásokra.

Cop23 Bobb. A fidzsi-szigeteki delegáció egy részeCop23 Bonn. A fidzsi-szigeteki delegáció egy része

 A 3-napos ifjúsági konferencián több mint 200 hivatalos eseményt szerveztek a résztvevők, mint például az éghajlatváltozás megoldásával és a fenntarthatóság gyakorlatával kapcsolatos ismeretterjesztő és készségfejlesztő műhelymunkák, valamint a klímatárgyalásokra felkészítő előadások. Külön tematikus munkacsoportok foglalkoztak politikai ajánlások kidolgozásával, amiket a különböző ifjúsági delegációk képviselnek majd a COP23-on. Ez az élénk és színes összejövetel leginkább egy „klímafesztiválként” írható le... a fesztivál-hangulathoz nagyban hozzájárul a vidám Fidzsi-szigeteki delegáció, akik daloltak és zenéltek a szünetekben, egy indonéz erdei iskola diákjai színjátékban mesélték el klímaküzdelmüket, míg mások saját helyi zöld kezdeményezéseikre hívták fel a figyelmet.

Az ifjúsági konferencia szombati záróceremóniáján részt vett Patricia Espinosa, a UNFCCC főtitkára is, ahol megígérte: a fiatalság üzenetét közvetíti minden UNFCCC (ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény) delegált felé a klímakonferencián. „Új irányelveket fektettünk le, ami segíti a fiatalok nagyobb mértékű részvételét ezen és az összes többi tárgyaláson, ami előttünk áll. Én személyesen is elköteleződtem a fiatalok ötletgazdag és lelkesítő programja iránt, ami képes megmozgatni közösségeket és országokat”, mondta el a főtitkár.

Patricia Espinosa (Fotó: Lehoczky Annamária) közvetlensége és a fiatalok iránti elköteleződése miatt nagy népszerűségnek örvend az ifjúság körében, ezt a beszédét követő tapsvihar is jelezte.
 

Frank Bainimarama, a COP23 elnökeként szolgáló fidzsi-szigeteki miniszterelnök, szintén kifejezte támogatását a fiatalok klímatudatos tevékenységeit illetően, és további cselekvésre ösztönözte őket: „Veletek kell tanulnunk. Megtanulni, hogyan kell (klímatudatos) döntéseket hozni a politikai, üzleti és magánéletben egyaránt.” 

 

 

Frank Bainimarama (COP23 elnök és fidzsi-szigeteki miniszterelnök) beszédet mond az ifjúsági konferencia zárórendezvényén (Fotó: Lehoczky Annamária)

 

Sokak szerint az esemény egyik legkülönlegesebb beszéde a szamoai fiatal küldött (Szamoa állam egy szigetcsoportot foglal magában a Csendes-óceán délnyugati részén) szavai voltak. A mosolygós fiatal elmesélte, milyen nehézségekkel küzdenek a helyi lakosok, és ugyancsak együttműködésre sürgette a világ országait: „A Csendes-óceánon a leggyorsabb kenu az, amelyben az idősebbek ülnek hátul kormányozva a haladás irányát. Azonban annak ellenére, hogy az idősebbek kormányoznak, a fiatalabbak ülnek a kenu orrában erővel hajtva azt. A klíma ügye a mi kenunk. Annak ellenére, hogy a világvezetők irányítják a klímapolitikai döntéseket, a leggyorsabb út előre, ha a fiatalokat helyezzük előtérbe, hogy erősítsék a folyamatot.”

A szamoai ifjú küldött szerint mindannyian egy kenuban evezünkA szamoai ifjú küldött szerint mindannyian egy kenuban evezünk

 Az idei környezeti katasztrófák – hurrikánok, árvizek, erdőtüzek, aszály és élelmiszerhiány – árnyékában a fidzsi miniszterelnök szerint még inkább erősíteni kell a vállalt kibocsátás-csökkentési terveket, ahelyett, hogy visszalépnénk – utalva ezzel például a nagykibocsátó USA kihátrálására a Párizsi Megállapodásból.

A klímacsúcs első napja a delegátusok érkezésével, viszonylag nyugodt hangulatban telt a tárgyaló szobákban, míg a civil sátrakban színes bemutatók és ismeretterjesztő tevékenységek folytak.  A bonni klímakonferencia hivatalos dala habár nem a Fidzsi-szigetekről érkezett, azért hangzatos üzenete van: „én (is) sziget vagyok”. Előadója Bernadette La Hengst, akit a Bonni Színház Gyermek- és Ifjúsági kórusa, valamint a Bonni Beethoven Zenekar kísér.



A COP23 éghajlatváltozási konferenciáról Lehoczky Annamária klímakutató tudósít a Greenfo-nak.


A november 17-ig tartó tanácskozáson 195 ország 25 ezer küldöttje tárgyal arról, hogy miként lehet egységesen mérni a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, és hogyan kell beszámolni a nemzeti kibocsátás-csökkentési vállalások teljesítéséről. A hivatalosan az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 23. éves ülésének (COP 23) nevezett konferencia az első nagyszabású nemzetközi klímavédelmi tanácskozás, amióta a francia fővárosban 2015-ben elfogadták az éghajlatváltozás megfékezését célzó erőfeszítések nemzetközi összehangolásáról szóló Párizsi megállapodást, és amióta Donald Trump amerikai elnök az idén júniusban bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az egyezményből.

Bonnban várhatóan csak előkészítik a klímavédelmi egyezmény végrehajtási előírásait, és a teljes szabálykönyvet 2018 decemberében fogadják el a COP 24-en, amelyet a lengyelországi Katowicében rendeznek meg. A bonni tanácskozás levezető elnöki tisztségét a Fidzsi-szigetek tölti be, de a Csendes-óceáni szigetállam nem tud megrendezni egy ekkora konferenciát, ezért Németország átvállalta a feladatot. A konferenciát azért rendezik Bonnban, mert ott működik az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) titkársága. A konferenciát megnyitó tegnapi beszédekben a Fidzsi-szigetek, az UNFCCC-titkárság és az úgynevezett technikai házigazda Németország részéről is azt hangsúlyozták, hogy a párizsi klímaegyezmény valamennyi részes államának fokoznia kell erőfeszítéseit, különben megállíthatatlan lesz az éghajlatváltozás.
A Fidzsi Köztársaság miniszterelnöke, Frank Voreqe Bainimarama hangsúlyozta, hogy országa a klímaváltozás által leginkább veszélyeztetett államok között van, a tengerszint emelkedése miatt teljes egészében eltűnhet a Föld színéről, ha a nemzetközi közösség nem tesz meg mindent a Párizsban tett ígéretek betartásáért.

Patricia Espinosa, az UNFCCC főtitkára rámutatott: valamennyi eddigi mérés arra utal, hogy 2017 minden idők három legmelegebb évének egyike lesz. Ez is azt mutatja, hogy most kell cselekedni az éghajlatváltozás megfékezéséért, mert holnap már késő lesz. Barbara Hendricks német környezetvédelmi miniszter kiemelte, hogy a párizsi klímaegyezmény megváltoztathatatlan, újratárgyalására nincs mód, és mindenkinek a végrehajtásra kell összepontosítani, mert a globális klímakatasztrófa elkerülésére "nem sok időnk maradt".

A párizsi klímaegyezmény fő célkitűzése, hogy a Föld légkörének középhőmérséklete ne növekedjen 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az iparosodás előtti szinthez képest. A cél teljesítéséhez az egyezmény részesei nemzeti, tagállami vállalásokat tesznek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről. A megállapodásban az is szerepel, hogy egy új pénzügyi eszköz, a legkevésbé fejlett államokat támogató alap (Least Developed Countries Fund - LDCF) révén az ipari államok anyagilag támogatják a fejlődő országokat abban, hogy minél jobban tudjanak alkalmazkodni az éghajlat változásához.

A német kormány a tanácskozás első napján bejelentette, hogy további 100 millió eurót (31 milliárd forint) befizet az alapba. Így 240 millió euróval Németország az LDCF legnagyobb befizetője. Az alapból eddig 67 ország kapott támogatást mintegy 500 millió euró értékben. A tanácskozás első szakaszában a delegációk szakértői szinten tárgyalnak, a legmagasabb beosztású tisztségviselőkkel és legmagasabb rangú politikusok nélkül.
A következő héten kezdődő második szakaszban vezető politikusok is bekapcsolódnak, igyekeznek majd lendületet adni a tárgyalásoknak. Így a COP 23 résztvevője lesz mások mellett Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő.

A 25 ezer küldött mellett nagyjából 500 civil szervezet képviselői is részt vesznek a tanácskozáson megfigyelői státuszban, és a konferencia 12 napja alatt több száz bemutatót, vitát, kiállítást és egyéb rendezvényt szerveznek a COP 23 helyszínén, egy külön erre a célra épített ideiglenes konferenciaközpontban. Az épületegyüttes két szárnyból áll, az egyikben a hivatalos tárgyalásokat, a másikban a kísérőrendezvényeket tartják.

Bonn Climate Planet  kép: Getty Images
A két szárny között felépítettek egy 20 méter magas modellt a Földről. A Climate Planet nevű építmény egy planetáriumra hasonlít, a belsejében kiállításokkal, filmekkel mutatják be a globális éghajlatváltozás hatásait. Az építményt bárki felkeresheti, belépőjegy nincsen, de várhatóan sokat kell majd várni, mert már több ezer német iskolai csoport foglalt időpontot.

A szervezők minden idők leginkább környezetbarát konferenciáját akarják megrendezni. Így például a tanácskozás helyszíne és a bonni belváros között elektromos meghajtású buszok közlekednek majd, és 600 ingyenesen használható kerékpárt is üzembe állítanak, a küldötteknek pedig többnyire a régióban termelt és kizárólag bio élelmiszerből készített ételeket szolgálnak fel, és mindenki kap majd egy kulacsot, aminek révén több millió műanyag pohár használatát lehet elkerülni- írta az MTI.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés