A szocialista Magyarországon évtizedeken keresztül a nagy októberi szocialista forradalom kényszerünnepe volt november 7. Lehet, hogy 30 év kihagyás után ismét “jeles nap” lesz majd NOV. 7. – az Orbán-kormány által eladósított unokáink szemében a putyini újabb atomgyarmatosítás kezdete.
Elkezdődnek a Paks beruházás keretében elvégzett munkálatok első kifizetései – jelentette be dr Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár a Portfolio Energy Investment Forum 2017 konferencián.
Még nem hívtuk le az orosz hitelt, de ez a helyzet ezekben az órákban megváltozik: a tegnapi miniszteri döntés alapján az első 10 fővállakozói számla kifizetésre kerül, ennek érdekében pedig megemelik a Paks 2 projektcég alaptőkéjét, mintegy 98 millió euróval – ennek a kifizetése folyamatban van, hamarosan lehívjuk az első részletet az orosz hitelből. Minden számla 80 százaléka orosz hitelből, 20 százaléka hazai forrásból lesz kiegyelítve – emlékeztetett.
A Paks 2 beruházás esetében 7,35 százalék körüli projekt belső megtérülés várható az Európai Bizottság vizsgálatai szerint, amelyek szerint tehát kifejezetten pozitív megtérülés várható. A projekt megtéríti összes költégét és profitot fog termelni – emlékeztetett a Bizottsági döntésre Aszódi Attila. A Bizottság kötelezettségeket is előírt a projekt kapcsán, azonban a Paks 2 beruházás a Bizottság szerint közös európai érdeket szolgál, az európai ellátás biztonságát – emelte ki.
Európai kitekintésben: az EU28 villamos-energia termelésének összetételét tekintve az atomenergia részesedése 30, a fosszilis forrásoké 40 százalék fölötti, míg a fennmaradó részarányt a megújulók teszik ki; az EU hozzávetőleg 1 millió MW beépített teljes erőművi kapacitással rendelkezik. Az elmúlt évtizedekben más-más energiaforrások dominálták a fejlesztésekben. Az öregebb, nem ritkán 40 évnél idősebb, jellemzően szenes erőművek élettartama a következő években a végére ér, ami a teljes beépített kapacitás mintegy 25 százalékát jelenti: a következő 15 évben nagyjából 500 TWh áram fog kiesni a rendszerből évente. Ez azt jelenti, hogy a kieső, jellemzően alaperőművi kapacitások pótlására a nap- és szélenergián túl is jelentős fejlesztésekre lesz szükség Európában – mondta Aszódi Attila.
Ez Magyarországra is igaz. Ennek egyik szelete a Paks 2 projekt, de jelentős további, nem atomerőművi fejlesztésekre van még szükség a hazai ellátás biztosítására. A hazai adottságokra tekintettel a magyar energiaellátás lehetőségei teljesen mások, mint például a szomszédos Ausztriában; erre tekintettel az EU-ban az energiamix megválasztása nemzeti hatáskör – fogalmazott a portfólió szerint dr Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár.
Akinek eddig nem volt világos, hogy mekkora anyagi terhet vállalt ezzel a Fidesz-kormány, annak plasztikus példa, hogy erre az első hitelrészletre pusztán a tervezés első fázisában felmerült költségek fedezése végett van szükség, tehát nemhogy építkezésről, de a felvonulási épületek felhúzásáról sincs még szó, de a kérdéses összeg máris 98 millió euróra, vagyis több, mint 30 milliárd forintra rúg. Ez önmagában 4-5 kisebb vagy 2 nagyobb magyar stadion ára, hogy értelmesebb beruházásokról ne is beszéljünk. A 30 milliárdot napokon belül kifizetik a beszállító cégeknek. Aszódi emlékezetett arra, hogy a számlákon szereplő összegek 80 százalékát az orosz hitelből, 20 százalékát pedig magyar forrásból fizetik. Vagyis ehhez a 30 milliárdhoz, amit egyszer majd vissza kell pengetnünk, még hozzájön több, mint 7 milliárd forintnyi azonnal kifizetendő közpénz. (via 444.hu)
Pofon Paksnak: az atomerőművek működtetése sem termel nyereséget
Egyetlen év alatt 4 %-kal lett olcsóbb a szélenergia és 9 %-kal a napenergia, azaz ipari méretekben már most sokkal drágább a szén vagy az atom, mint a megújulók – írja a G7 a Lazard tanácsadó cég friss elemzése alapján. A nukleáris és szénerőművek nemhogy a beruházás értékét nem hozzák vissza, de már működtetésük sem termel nyereséget.