Hirdetés
greenfo/MTI

Megfejtették az egyik legritkább emlős genomját. A szumátrai orrszarvú genetikai lenyomata szerint a faj populációja már nagyon hosszú ideje hanyatlik.

A szumátrai orrszarvú (Dicerorhinus sumatrensis) problémái már a jégkorszakban kezdődtek, amikor élettere leszűkült. Azóta az emberi tevékenység hatására az egyedszám csökkenése tovább folytatódott. Mostanra már kevesebb mint 250 példány él vadon – állapította meg az amerikai kutatócsoport.

A szakértők először szekvenálták és analizálták egy szumátrai orrszarvú teljes örökítőanyagát. A minta a cincinnati állatkert egykori hímjétől származik. Ipuh az 1990-es évek óta élt az állatkertben, négy éve, 33 évesen pusztult el. Három utódot nemzett, többet, mint a világ bármely más szumátrai orrszarvúja. Genomját egy génbankban is őrzik.

"Ez a faj már nagyon régóta a kihalás felé halad" – állapította meg Terri Roth, a Cincinnati Állatkert és Botanikus Kert veszélyeztetett állatokkal foglalkozó kutatóközpontjának munkatársa.

A szakértők szerint a populáció 950 ezer évvel ezelőtt még megközelítette a 60 ezer példányt. Mintegy 12 ezer éve, a pleisztocén kor végén azonban elvesztették életterük jelentős részét, hasonlóan több más emlőshöz. 9000 éve pedig a környezeti hatásokra csökkent drámaian a számuk. "A populáció soha többé nem mutatta a javulás jeleit" – mondta Mays.

Szumátrai orrszarvúk éltek korábban a Himalája lábainál, India északkeleti részén, Dél-Kínában, Mianmarban, Thaiföldön, Kambodzsában, Laoszban, Vietnamban és a Maláj-félszigeten, Szumátra és Borneó szigetén. A faj mára visszaszorult Szumátrára, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetett állatok közé sorolja vöröslistáján.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás