Illegálisan került tiltott gmo takarmány az uniós piacra

2018. február 24. 9:40

Illegálisan került tiltott gmo takarmány az uniós piacra

Több európai országban is cirkált az EU-s felhasználásra nem jogosult biomassza, amelyből hazánkba is eljutott egy adag. A génmódosított szereket (GMO) teljesen tiltó Szerbiának gyártottunk belőle takarmányt. Az ügy azt sejteti, hogy az EU nem képes kontrollálni az exportra gyártott, és az Unióban nem engedélyezett anyagokat. Ráadásul a most indult jogvita hatással lehet a génmódosított termékek EU-ba irányuló importjára is.

Párizs tavaly szeptember 28-án riasztotta az Európai Bizottságot, miután saját felügyelő hatóságnak feltűnt, hogy illegálisan kerülhetett sor több ezer tonna génmódosított biomassza uniós országokba irányuló eladására. Október 20-án sürgős értekezletre került sor Brüsszelben, értesítették a tagországokat, majd megkezdődött a nyomozás szerte a kontinensen, így hazánkban is, hogy felkutassák a szóban forgó termék nyomát. Az EB január 19-én tájékoztatta az érintett országokat, hogy „két beazonosított esetben illegálisan adtak az állatoknak génmódosított alapú biomasszát”.

Minderről az eset dokumentációba betekintő Le Monde francia napilap adott hírt, információit az EB is megerősítette, hozzátéve, hogy az érintett országoknak kell gondoskodniuk a termékek bevonásáról és megsemmisítéséről. Az EB nem fedte fel a vétkes vállalat nevét, és a francia hatóságok semmilyen tájékoztatást sem adtak, de az újság forrásai szerint a japán agrár-élelmiszeripari óriás, az Ajinomoto-csoport 2 leányvállalatáról van szó. A magát az aminosavak termelésében világelsőként hirdető cégcsoportnak két franciaországi gyára van, és ezek nem óhajtottak válaszolni a Le Monde megkeresésére.

Az inkriminált biomasszát halott génmódosított baktériumok alkotják, az általuk termelt aminosavat pedig adalékanyagként használják a kérődző állatok, sertések és lazacok takarmányában.

A Mérce szerint a francia és európai hatóságok kutatásának eredményeképp annyit tudunk, hogy az Ajinomoto gyáraiban 2016 áprilisa és 2017 októbere között termelt, kb. 7.350 tonna biomassza egy belga céghez került, és több tízezer tonna állati takarmány előállításához használták fel. Ezt túlnyomórészt az EU-n kívüli országokba exportálták, de egy kisebb adag Magyarországra került belőle, ahol Szerbiába szánt takarmányt gyártottak belőle – miközben az utóbbi országban abszolút tilos a GMO-k felhasználása. Egy jelentősebb mennyiség (kb. 450 tonna biomassza) Észtországban landolt, ahol egy közvetítő cég több uniós országba exportálta: Románia, Litvánia, Lettország és Olaszország mellett Magyarországra is. Az olaszoknál készült belőle takarmány törökországi exportra, miközben itt is totálisan tilos a GMO-használat. További 600 tonnát az Ajinamoto egyenesen Ázsiába adott el.

Ennek a kissé kaotikus tranzakciós láncnak van egy egyszerű magyarázata, ha hihetünk a Le Monde-nak. Bár az EB szerint a szóban forgó biomassza semmilyen kockázatot nem jelent az emberi egészségre, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nem egészen így vélekedik.

2008 júniusában nem adott zöld utat a terméknek, mert úgy találta, hogy míg a lazacok esetében 13%-os arány alatt nincsenek kockázatok a fogyasztók számára, a négylábúaknál már nem lehet ilyen küszöböt felállítani. Az EFSA a felhasználóknál komoly kockázatokra is esélyt látott, és e negatív vélemény után döntött úgy az Ajinamoto, hogy az EU-n kívülre exportál, eredetileg ezt a célt szolgálja az anyag EU-n belüli utaztatása. Csakhogy e bonyolult folyamat közben a termék egy része teljesen illegálisan európai felhasználókhoz került, illetve olyan EU-n kívüli partnerekhez, akik egyáltalán nem kértek volna belőle.

Érdemes megjegyezni, hogy az Unióban állati takarmányozásra jelenleg is jelentős mennyiségű génmódosított terméket használnak. Míg az EU-ban csak egyetlen génmódosított fajta csoportot termesztenek, a Monsanto MON 810 nevű kukoricáját, elsősorban Spanyolországban, jóval kisebb területen Portugáliában (a szlovákok és csehek 2017-ben felhagytak vele) – masszívan importálunk GMO-kat. 2017-ben mintegy 60 különféle terméket, elsősorban az állattenyésztés, illetve a textilipar (pamut) számára, bioüzemanyagokat és kisebb mértékben élelmiszereket is.

Az EB szerint 2013 és 2015 között az importált szója 85%-a, több mint 30 milliót tonna volt génmódosított, akárcsak 0,5-3 millió tonna kukorica és félmillió tonna repce.  Csakhogy ezek a termékek, ellentétben az Ajinamoto biomasszájával, megkapták az uniós engedélyt. Ha az élelmiszerekben arányuk meghaladja a 0,9%-ot, azt a forgalmazó köteles jelölni az áru címkéjén – a GMO-val etetett állati termékeket nem kell külön jelölni.

Az Ajinamoto elkallódott biomasszájának ügye jelenleg fontos jogi vita tárgyát képezi, és az EB-n belül is megoszlanak a vélemények. A GMO-felügyelettel megbízott hivatalnokok szerint az, hogy a GMO-alapú termékek az uniós piacon belül váltottak gazdát, pl. francia és belga partnerek közt, már önmagában törvényszegő. Az állatélelmezéssel foglalkozó szakemberek viszont úgy vélik, hogy ezeknek, az EU-ban elvileg eladhatatlan termékeknek, pl. az adalékanyagoknak „köröztetése” a belső piacon elfogadható, ha a végső termék EU-n kívüli exportra kerül.

A vitának jelentős a tétje, ugyanis számos olyan terméket állítanak elő az EU-ban, jellemzően adalékanyagokat, a takarmányok mellett pl. növényvédő szerekbe vagy élelmiszerekbe, amelyek eladása az Unióban nem engedélyezett, és a végső termékek fogyasztói Európán kívüliek. Teljes betiltásuk jelentős gazdasági tevékenységnek szabna gátat, vélik az ellenzők.

Ha viszont épp ellenkezőleg, a Bizottság úgy dönt, hogy mindez teljesen rendben van, azzal „kinyílik Pandóra szelencéje” egy névtelenül nyilatkozó szakértő szerint: jöhetnének a GMO-rakományok Európába, azzal az ürüggyel, hogy mindez majd úgyis exportra kerül. A génmódosított termékek pedig még nagyobb eséllyel kerülnének „véletlenül” az európai felhasználókhoz és fogyasztókhoz - írta a merce.hu.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés