Hatalmas, felfújható „nukleáris hulladékos hordót” úsztatott végig ma a Duna budapesti szakaszán a Greenpeace Magyarország több tucatnyi kenus aktivistával, hogy így hívja fel a figyelmet a nukleáris hulladékok súlyos problémájának megoldatlanságára. 250 ezer évig kéne tárolnunk Paks 2 atomhulladékát.
A környezetvédő szervezet azt várja a magyar kormánytól majd 25 000 emberrel egyetemben, akik már aláírták a Stop Paks II. petíciót, hogy állítsa le a beruházást, és ne kezdje el felelőtlenül építeni a projektet úgy, hogy közben senki sem tudja, az erőmű kiégett fűtőelemeit hol és hogyan helyeznék el hosszú távon.
A Greenpeace 5×3 méteres, atomhulladékot szimbolizáló hordóját mintegy ötvenen kísérték kenukkal. A Greenpeace Magyarország az akcióval arra hívta fel a figyelmet, hogy az atomerőművek működésével keletkező súlyosan veszélyes, több százezer évig sugárzó nukleáris hulladékot nem lehet eltüntetni vagy láthatatlanná tenni. A szervezet arra figyelmeztet, hogy felelőtlenség új atomerőmű építését tervezni úgy, hogy az energiatermelés során keletkező kiégett fűtőelemek biztonságos, végleges elhelyezésére máig nincs megoldás sehol a világon.
Atomhulladék demó 2018 március 25
„A versenyképtelenség és a balesetveszély mellett a nukleáris hulladékok jelentik az atomipar egyik legsúlyosabb problémáját. Hosszú távon körülbelül negyedmillió évre kellene megoldást találni a kiégett fűtőelemek kezelésére, azok ugyanis legalább ennyi ideig bocsátanak ki magukból az emberre és a környezetre veszélye radioaktív sugárzást. Összehasonlításképp, a legidősebb ismert emberi építmény romjai körülbelül 10 000 évesek – miközben nekünk 250 ezer évre kéne biztonságosan elhelyezni a nukleáris hulladékokat. Döbbenetes felelőtlenség Paks II.-vel tovább tetézni az atomenergia használatával járó kockázatokat” – mondta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányosa.
A Magyarországon keletkezett nukleáris hulladékok végleges elhelyezéséről az európai uniós szabályozás értelmében nekünk kell gondoskodnunk. A Paks II.-ről kötött államközi szerződésben annyit vállalt Oroszország, hogy amennyi ideig tőlük vesszük az üzemanyagot, arra az időtartamra – ideiglenes tárolásra vagy feldolgozásra – szállíthatnánk hozzájuk a kiégett üzemanyagot. Ez azonban nem jelentene végleges megoldást: a fűtőelemeket az ideiglenes tárolás után ugyanis visszaküldenék, vagy a feldolgozás ugyancsak nagy radioaktivitású hulladékait szállítanák vissza.
A kérdés megnyugtató rendezését a Paks II. engedélyét kiadó környezetvédelmi hatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal sem követelte meg, pusztán egy úgynevezett koncepcióterv elkészítését írta elő a Paks II. Zrt. számára, amelyet a cégnek majd az üzemeltetési engedély megkérésekor kellene benyújtania.
Kapcsolódó anyagok: