Évente több alkalommal is vizsgálják a Balaton vizét a limnológiai intézet munkatársai. A Zala folyónál, a Balaton északi és déli partjánál, valamint Siófoknál, a Sió csatorna mentén, összesen 53 helyről gyűjtenek mintákat a szakemberek.
Célzottan 137 hatóanyagot vizsgálunk – mondta Pirger Zsolt, a Balatoni Limnológiai Intézet Kísérletes Állattani Osztályának csoportvezetője. Ebből a 137-ből gyakorlatilag 68 hatóanyag mindegyik gyűjtőponton előfordul. Ezeket – a különböző biológiai hatások alapján – kilenc hatóanyag csoportba lehet sorolni. A vizsgálatok során a mintákból leggyakrabban az antidepresszáns és epilepszia ellenes hatóanyagokat mutattuk ki –mondta Pirger Zsolt a sonline.hu-nak.
Nehezen bomlanak ezek a készítmények – folytatta Pirger Zsolt. – Az ilyenfajta gyógyszerek kémiai szerkezete nagyon stabil és ezért a hatóanyag molekulák nehezen bomlanak el a természetben. A tablettákban alkalmazott hatóanyagtartalom is magasabb, mint az összes többi csoportnál. Ebből adódóan a kiválasztáskor sokkal több kerül ki a szervezetből. De azért is lehet ebből sok a vízben, mert ezeknek a gyógyszereknek széleskörű a felhasználása és a krónikus terápiás alkalmazása is magas Magyarországon – tette hozzá a Balatoni Limnológiai Intézet Kísérletes Állattani Osztályának csoportvezetője.
– Elsősorban azért végezzük ezeket a felméréseket, mert a Balaton ökológiai állapotát vizsgáljuk. Ahhoz pedig, hogy tudjuk milyen külső hatások érik a vízben ökoszisztémát alkotó élőlényeket, ismernünk kell, hogyan fordulnak elő az emberi eredetű gyógyszermaradványok a tóban, illetve folyókban – mondta el a szakember, aki szerint a vizsgálatokból kiderült, a gyógyszermaradványoknak rövid távú ökológiai hatása nincsen, a kutatást azonban folytatni kell, mert a hosszú távú hatásról csak keveset tudnak. A hatóanyagok emberre egyáltalán nem veszélyesek. Ugyanis, ha valaki egyszerre inna meg ezer liter vizet, akkor is csak annyi hatóanyag kerülne a szervezetébe, amennyit egy tabletta tartalmaz.
