Megállapodtak a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokról az Európai Unió társjogalkotó intézményei, a tervek szerint 2021-tól betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők. A Greenpeace szerint azért nem olyan rózsás a helyzet.
A még hivatalos jóváhagyásra váró tegnapi egyezség értelmében betiltanák többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, amelyeket kizárólag fenntartható anyagokból lenne szabad készíteni.
Elisabeth Köstinger, az EU soros elnökségét betöltő Ausztria környezetvédelmi minisztere "mérföldkőnek" nevezte a hajnalig tartó, 12 órás tárgyalásokat követően tető alá hozott egyezséget. Azoknál a termékeknél, amelyeknél egyelőre nem állnak rendelkezésre alternatívák, a hangsúly a használat korlátozásán lesz a tagállami intézkedések, a gyártókra vonatkozó követelmények, valamint a hulladékgazdálkodási előírások révén.
Az EU tagállamainak 2025-re gondoskodniuk kell az egyszer használatos műanyag flakonok legalább 25 százalékának újrahasznosításáról, és ezt az arányt 2030-ra 30 százalékra kell emelni. Emellett csökkenteniük kell majd a műanyag élelmiszertárolók és poharak használatát, ahogy előírhatják például azt is, hogy egyszer használatos műanyag termékeket ne lehessen ingyenesen kínálni.
Sikerült leamortizálni a szelektív újrahasznosítást is
Újabb szégyenlista: arcpirítóan kevés szemetet hasznosítanak újra a magyarok. Míg az uniós államokban a műanyaghulladékok átlagosan 42,4 %-át hasznosítják újra, hazánkban ez az arány csupán 31 %.
Elég rosszul állunk újrahasznosítás tekintetében a többi EU-s országhoz képest. Ugyan a műanyagok feldolgozása tekintetében még vannak páran mögöttünk, de összességében tökutolsók vagyunk, hazánkban használják fel újra a legkevesebb, erre alkalmas hulladékot.
Bizonyos termékeket pedig – például az egészségügyi betéteket, a nedves törlőkendőket és a léggömböket – világos és szabványos címkével kell majd ellátni, amely ismerteti, hogyan kell ártalmatlanítani a terméket, annak milyen káros hatása van a környezetre, és hogy mennyi műanyagot tartalmaz.
A csikkek a leggyakoribb óceáni hulladékok közé tartoznak
A dohányiparnak a jövőben viselnie kellene a cigarettacsikkek begyűjtésének, elszállításának és kezelésének költségeit. A csikk a második leggyakrabban eldobott, egyszer használatos műanyagszemét, egyetlen darab 500-1000 liter vizet tud beszennyezni.
Évi kb. 5,5 billió olyan cigarettát gyártanak, amely cellulóz-acetátból készült, műanyag alapú szűrőt tartalmaz. Miután a csikket eldobták, a szűrőknek évtizedekbe telik, mire teljesen lebomlanak – miközben környezetszennyező anyagok szabadulnak fel.
Az előzetes megállapodást még hivatalosan is meg kell erősíteniük az uniós társjogalkotó szerveknek, az Európai Parlamentnek és a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak. Ez várhatóan a következő néhány hónapban megtörténik. Szakértők szerint a tengerekben lévő szemét 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki. A mikroműanyagok a tüdőbe, az ételekbe is bejutnak, élettani hatásaik egyelőre ismeretlen. (MTI)
Nemet mondott az Orbán kormány a műanyagszennyezés megállítására
A magyar kormány felelőtlen döntése következményeként tovább szennyezzük hazánk termőtalaját, vizeit, élővilágát az eldobható műanyag termékekkel és csomagolásokkal. A kormányszóvivő kijelentése alapján a kormány nem támogatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium előremutató termékdíjtörvény-módosítási tervezetét, amely megfelelően vette volna fel a harcot a műanyagszennyezés ellen – írtuk egy hónapja.
A mostani EU-s bejelentéssel kapcsolatban azért a Greenpeace Magyarország véleménye nam annyira optimista:
Első lépésnek tekinthető, de nem oldja meg korunk műanyagválságát az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv, melyet 2018 utolsó napjaiban írnak alá az Európai Unió döntéshozói. Az új szabályozás nem teszi lehetővé a gyártók erőteljesebb felelősségre vonását, illetve több terméktípus esetén nem tűz ki kötelező konkrét célokat a tagállamok elé, csak adott műanyagok „jelentős csökkentését” írja elő. RÉSZLETEK >>>
Kapcsolódó anyagok:
