Hirdetés

Az új brazil elnök gazdasági akadályt lát a brazíliai esőerdők védelmében. Jair Bolsonaro korábban ígéretet tett arra, hogy országát kilépteti a párizsi klímaegyezményből és felszámolja a brazil környezetvédelmi minisztériumot. Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója arról beszélt az InfoRádióban, hogy hogyan lehetne megteremteni a globális felelősségvállalást az Amazonas vidékéért.

Az Amazonas a bolygó legnagyobb összefüggő esőerdő rendszere, óriási folyók és mellékágai találhatók itt – közölte az InfoRádióval Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. A bolygó teljes édesvízkészletének 20 százaléka az Amazonas-medencében található,
az összes faj 10 százaléka itt él, a szén-dioxid megkötés szempontjából nagy jelentősége van, az Amazonas a Föld tüdeje.

A WWF Magyarország igazgatója szerint a helyzet ambivalens: az emberi társadalmak elvárják, hogy Brazília ne nyúljon az esőerdőkhöz, azok érintetlenek maradjanak, de mi vagyunk a fogyasztói azoknak a termékeknek, amelyek miatt pusztítják az erdőket.

Valamilyen gazdasági megállapodásra lenne szükség, a párizsi klímaegyezménnyel létrehozott pénzügyi forrás lehetne a megoldás a helyzetre – közölte Sipos Katalin. A 2015-ös egyezményben a klímaváltozás hatásainak ellentételezésére és a megfelelő intézkedések megvalósítására létrehoztak egy pénzügyi eszközt. Erre évente 100 milliárd dollárt adnak össze a fejlett országok, és ez az összeg a fejlődő országokban felhasználható.

A szakértő kiemelte: Brazília így ennek a kedvezményezettje lehet, de a forrás pontos felhasználási módját most dolgozzák ki. Ugyanakkor a legutóbbi, lengyelországi klímacsúcson a részletekkel kapcsolatos megállapodásban Brazília húzta be a kéziféket, annak, hogy az elszámolási szabályokat nem tudták tisztázni, éppen ez az ország volt az egyik oka – tette hozzá.

Kemény fába vágta a fejszét Bolsonaro

A mezőgazdasági minisztérium dönthet a brazíliai bennszülöttek földjeinek sorsáról az új elnök rendelete szerint. Jair Bolsonaro új elnök korábban ígéretet tett arra, hogy országát kilépteti a párizsi klímaegyezményből és felszámolja a brazil környezetvédelmi minisztériumot.

Az Amazonas-medence esőerdejében fák ezreit döntik ki, vagy perzselik fel nap mint nap. A világon még fellelhető trópusi esőerdők mintegy felét jelentő Amazóniában minden évben 14 ezer négyzetkilométernyi területről tűnik el a hagyományos élővilág, így szűk hét évente egy egész Magyarországnyi terület növény- és állatvilága pusztul el, amely ökológiai katasztrófával fenyegeti a régiót.

A kiirtott fák így nem képesek megszűrni a levegőt szennyező anyagokat, amely évi 340 millió tonna szénnel terheli a levegő. A felperzselt földek 80 százalékán szarvasmarhát tartanak, amely jelentős metángázt juttat a légkörbe. Az éghajlatváltozás következtében az évszázad végére az amazonaszi növényfajok akár 69 százaléka is kipusztulhat.

Ezért is léptették életbe Brazíliában a párizsi klímaegyezményt, amely a károsanyag-kibocsátás és erdőirtás jelentős csökkentését írja elő Dél-Amerika legnagyobb gazdasága számára: a következő években mintegy kétharmadával kellene csökkenteni a brazíliai fakitermelését.

Mindezen célkitűzések azonban meghiúsulhatnak, hiszen Brazília frissen beiktatott elnöke, Jair Bolsonaro kampányában ígéretet tett arra, hogy – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – a dél-amerikai országot is kilépteti a klímaegyezményből. Az államfő több alkalommal is gazdasági akadálynak nevezte az esőerdők jogszabályi védelmét, és jelezte: támogatja, hogy kereskedelmi tevékenységbe fogjanak a bennszülöttek földjein, amit eddig törvény tiltott. Jelezte: megszüntetné a kormány környezetvédelmi tárcáját és beolvasztaná a bányászati minisztériumba.
 

Az új brazil elnök legelső intézkedései is antizöldek

Az új brazil elnök legelső intézkedései is antizöldek

Jair Bolsonaro új brazil elnököt épp csak beiktatták, máris elnöki rendeletben szállt bele a természetvédelembe: az őslakos rezervátumok felügyeleti hatáskörét áthelyezte az üzleti lobbi irányítása alatt álló mezőgazdasági minisztériumhoz. Mivel a minisztériumot nagyon erős szálak fűzik a földműveléssel foglalkozó vállalatokhoz, nem kérdés hogy kinek az érdekeit tolja majd előtérbe.

Brazília frissen felesküdött szélsőjobboldali elnöke, Jair Bolsonaro legelső intézkedése a minimálbér emelése – ennek tudható be az a tömeg, amely az új államfőt várta, és amelynek mérete azért jóval elmaradt a várttól. Kormányzati illetékesek ugyanis előzőleg 500 ezer emberre számítottak. Bolsonaro beiktatása ellen őslakosok tiltakoztak, miután kiadta az utasítást, hogy az esőerdők őslakosainak földjeit és rezervátumait a földművelésügyi minisztérium hatókörébe adják.


Még alig száradt meg a tinta Jair Bolsonaro elnöki kinevezésén, ígéreteit már részben be is váltotta: beiktatását követő egyik első lépése az volt, hogy egy elnöki rendelettel a mezőgazdasági minisztérium hatásköre alá helyezte az Amazonas mintegy 900 ezer fős bennszülött lakosságával és gigászi földterületeivel kapcsolatos döntéshozatalt. Elemzők figyelmeztetnek: a minisztérium kiváló kapcsolatot ápol a brazil gazdaság legnagyobb szereplőivel, így az agrárlobbi hamarosan új lendületet nyerhet Amazóniában.

André Miranda, egy brazil civil szervezet munkatársa úgy fogalmazott: veszélybe került a hathatós környezetvédelem Brazíliában. „Az új kormány nem fog a környezetvédelemmel törődni. Félő, hogy a fenntartható erdőgazdaság kialakítására tett minden erőfeszítésünk semmissé lesz” – mondta.

Elemzők azonban emlékeztetnek: kemény fába vágja fejszéjét az elnök, ha ki próbál hátrálni a párizsi klímaegyezményből, hiszen a brazil kongresszus csaknem egyöntetűen írta alá és ratifikálta azt.

A beszélgetés itt hallgatható meg >>>

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás