Az új brazil elnök gazdasági akadályt lát a brazíliai esőerdők védelmében. Jair Bolsonaro korábban ígéretet tett arra, hogy országát kilépteti a párizsi klímaegyezményből és felszámolja a brazil környezetvédelmi minisztériumot. Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója arról beszélt az InfoRádióban, hogy hogyan lehetne megteremteni a globális felelősségvállalást az Amazonas vidékéért.
Az Amazonas a bolygó legnagyobb összefüggő esőerdő rendszere, óriási folyók és mellékágai találhatók itt – közölte az InfoRádióval Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. A bolygó teljes édesvízkészletének 20 százaléka az Amazonas-medencében található,
az összes faj 10 százaléka itt él, a szén-dioxid megkötés szempontjából nagy jelentősége van, az Amazonas a Föld tüdeje.
A WWF Magyarország igazgatója szerint a helyzet ambivalens: az emberi társadalmak elvárják, hogy Brazília ne nyúljon az esőerdőkhöz, azok érintetlenek maradjanak, de mi vagyunk a fogyasztói azoknak a termékeknek, amelyek miatt pusztítják az erdőket.
Valamilyen gazdasági megállapodásra lenne szükség, a párizsi klímaegyezménnyel létrehozott pénzügyi forrás lehetne a megoldás a helyzetre – közölte Sipos Katalin. A 2015-ös egyezményben a klímaváltozás hatásainak ellentételezésére és a megfelelő intézkedések megvalósítására létrehoztak egy pénzügyi eszközt. Erre évente 100 milliárd dollárt adnak össze a fejlett országok, és ez az összeg a fejlődő országokban felhasználható.
A szakértő kiemelte: Brazília így ennek a kedvezményezettje lehet, de a forrás pontos felhasználási módját most dolgozzák ki. Ugyanakkor a legutóbbi, lengyelországi klímacsúcson a részletekkel kapcsolatos megállapodásban Brazília húzta be a kéziféket, annak, hogy az elszámolási szabályokat nem tudták tisztázni, éppen ez az ország volt az egyik oka – tette hozzá.
Kemény fába vágta a fejszét Bolsonaro
A mezőgazdasági minisztérium dönthet a brazíliai bennszülöttek földjeinek sorsáról az új elnök rendelete szerint. Jair Bolsonaro új elnök korábban ígéretet tett arra, hogy országát kilépteti a párizsi klímaegyezményből és felszámolja a brazil környezetvédelmi minisztériumot.
Az Amazonas-medence esőerdejében fák ezreit döntik ki, vagy perzselik fel nap mint nap. A világon még fellelhető trópusi esőerdők mintegy felét jelentő Amazóniában minden évben 14 ezer négyzetkilométernyi területről tűnik el a hagyományos élővilág, így szűk hét évente egy egész Magyarországnyi terület növény- és állatvilága pusztul el, amely ökológiai katasztrófával fenyegeti a régiót.
A kiirtott fák így nem képesek megszűrni a levegőt szennyező anyagokat, amely évi 340 millió tonna szénnel terheli a levegő. A felperzselt földek 80 százalékán szarvasmarhát tartanak, amely jelentős metángázt juttat a légkörbe. Az éghajlatváltozás következtében az évszázad végére az amazonaszi növényfajok akár 69 százaléka is kipusztulhat.
Ezért is léptették életbe Brazíliában a párizsi klímaegyezményt, amely a károsanyag-kibocsátás és erdőirtás jelentős csökkentését írja elő Dél-Amerika legnagyobb gazdasága számára: a következő években mintegy kétharmadával kellene csökkenteni a brazíliai fakitermelését.
Mindezen célkitűzések azonban meghiúsulhatnak, hiszen Brazília frissen beiktatott elnöke, Jair Bolsonaro kampányában ígéretet tett arra, hogy – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – a dél-amerikai országot is kilépteti a klímaegyezményből. Az államfő több alkalommal is gazdasági akadálynak nevezte az esőerdők jogszabályi védelmét, és jelezte: támogatja, hogy kereskedelmi tevékenységbe fogjanak a bennszülöttek földjein, amit eddig törvény tiltott. Jelezte: megszüntetné a kormány környezetvédelmi tárcáját és beolvasztaná a bányászati minisztériumba.
Az új brazil elnök legelső intézkedései is antizöldek
Jair Bolsonaro új brazil elnököt épp csak beiktatták, máris elnöki rendeletben szállt bele a természetvédelembe: az őslakos rezervátumok felügyeleti hatáskörét áthelyezte az üzleti lobbi irányítása alatt álló mezőgazdasági minisztériumhoz. Mivel a minisztériumot nagyon erős szálak fűzik a földműveléssel foglalkozó vállalatokhoz, nem kérdés hogy kinek az érdekeit tolja majd előtérbe.
Brazília frissen felesküdött szélsőjobboldali elnöke, Jair Bolsonaro legelső intézkedése a minimálbér emelése – ennek tudható be az a tömeg, amely az új államfőt várta, és amelynek mérete azért jóval elmaradt a várttól. Kormányzati illetékesek ugyanis előzőleg 500 ezer emberre számítottak. Bolsonaro beiktatása ellen őslakosok tiltakoztak, miután kiadta az utasítást, hogy az esőerdők őslakosainak földjeit és rezervátumait a földművelésügyi minisztérium hatókörébe adják.
Még alig száradt meg a tinta Jair Bolsonaro elnöki kinevezésén, ígéreteit már részben be is váltotta: beiktatását követő egyik első lépése az volt, hogy egy elnöki rendelettel a mezőgazdasági minisztérium hatásköre alá helyezte az Amazonas mintegy 900 ezer fős bennszülött lakosságával és gigászi földterületeivel kapcsolatos döntéshozatalt. Elemzők figyelmeztetnek: a minisztérium kiváló kapcsolatot ápol a brazil gazdaság legnagyobb szereplőivel, így az agrárlobbi hamarosan új lendületet nyerhet Amazóniában.
André Miranda, egy brazil civil szervezet munkatársa úgy fogalmazott: veszélybe került a hathatós környezetvédelem Brazíliában. „Az új kormány nem fog a környezetvédelemmel törődni. Félő, hogy a fenntartható erdőgazdaság kialakítására tett minden erőfeszítésünk semmissé lesz” – mondta.
Elemzők azonban emlékeztetnek: kemény fába vágja fejszéjét az elnök, ha ki próbál hátrálni a párizsi klímaegyezményből, hiszen a brazil kongresszus csaknem egyöntetűen írta alá és ratifikálta azt.
A beszélgetés itt hallgatható meg >>>
