Kína egy éve leállította a legtöbb műanyag és egyéb hulladék importját. 25 éven át a világ újra feldolgozható hulladékának csaknem a felét ott dolgozták fel – most viszont drámaian új helyzet állt elő – írja a Piac és Profit. Gondban a nagy hulladéktermelők.
A kínai tilalom előtt az EU-ban újrahasznosításra gyűjtött hulladéknak a 95, az Egyesült Államokban gyűjtöttnek a 70 százalékát szállították hajón a távol-keleti országba. A nagy üzlet kölcsönösen előnyös volt: olcsó volt a szállítás, mert így a kínai árukat szállító hajók rakterét a hazafelé vezető útra is ki tudták használni. Kínában olcsó volt a munkaerő, a környezetvédelmi előírások lazák – az országnak pedig nagy szüksége volt újrahasznosítható műanyagokra.
Peking 2018 januárjában döntött úgy, hogy megtiltja a műanyag- és egyéb hulladékanyagok behozatalát.
Az óriási mennyiséggel a feldolgozók már nem tudtak megbirkózni, ugyanakkor egyre nagyobb méreteket öltött a környezetszennyezés. A műanyag csomagolás ráadásul egyre sokrétűbb lett, színekkel, adalékokkal, vegyes összetétellel, ami továbbnehezíti az újrafeldolgozást. Kína már csak a 99,5 százalék tisztaságú anyagokat veszi át, s ezt a feltételt a legtöbb szállító nem tudja teljesíteni. Kína a vegyes papírhulladék importját is harmadára csökkentette, az alumínium és az üveg újrafeldolgozását az új rendelkezések kisebb mértékben érintik.
A világ műanyag-hulladékának még a kínai tilalom előtt is csak 9 százalékát dolgozták fel újra, míg
12 százalékát elégették. A többit talajfeltöltésre használták, vagy egyszerűen kidobták, így bekerülhetett a folyókba és az óceánokba. Az elmúlt 60 évben több mint 8 milliárd tonnát tett ki a szinte elpusztíthatatlan plasztik mennyisége, s az egyre tovább nő. Kína kilépésével a probléma még sokkal súlyosabbá válik.
Szakemberek megítélése szerint a következő tíz évben 111 millió tonna műanyag-hulladéknak kell helyet találni. Az országok azonban, amelyek e mennyiség legalább egy részének feldolgozását vállalnák, elsősorban dél-ázsiaiak. Azok nem rendelkeznek a feladat megoldásához szükséges infrastruktúrával, amit többen már fel is ismertek, és lecsökkentették az importot. A legtöbb európai hulladék most Indonéziába, Törökországba, Malajziába és Vietnamba kerül. Ausztrália már 1,3 millió tonnányi újrahasznosítható hulladékkal birkózik, amely eredetileg Kínába ment volna.
A kényszerhelyzetben Európában is előretör a hulladékok égetése.
Nagy-Britanniában például tavaly csaknem 11 millió tonna hulladékot égettek el erőművekben, szemben az előző évi 665 000 tonnával. Az erőműveket úgy tervezték, hogy kiszűrjék a káros anyagokat, de tudósok, környezetvédők kimutatták: még a legkorszerűbb szűrőkön is átjut dioxin más más káros anyag – írta a Piac és Profit.
Hulladékos csikicsuki: Kína beintett, az USA leépít
Nem igazán működik a hulladékok újrahasznosítása, de nem is az volna a megoldás a világ szemétproblémájára. Kutatások szerint 2050-ben darabra több lesz a műanyaghulladék a tengerekben, mint a hal.
Kína 2018 januárja óta nem veszi át az amerikaiak szelektált szemetét. Azért nem, mert állításuk szerint túl sok újrahasznosíthatatlan szemét volt az amerikai szállítmányokban. Thaiföld és India ugyan ezután egy ideig több hulladékot vett át, de mostanában már ott is szigorítottak a szabályokon. Ennek eredménye máris jelentkezik az Egyesült Államokban, ahol oly mértékben emelkedett emiatt a szelektív hulladék feldolgozásának és elszállításának az ára, hogy az amerikai önkormányzatok százai hagytak fel az elmúlt évben a szelektív hulladék újrahasznosításával. A felhalmozott, elvben újrahasznosítható hulladékot így újra csak elássák, vagy elégetik.
