Első Kis-Pesti Kert ünnepélyes megnyitója
Dátum: 2012. május 10.
Helyszín: Budapest XIX. Irányi Dániel, Bem József utca sarok
A XIX. kerület önkormányzat, Gajda Péter polgármester úr, és a Városi Kertek Közhasznú Egyesület, Rosta Gábor elnök, ezúton szeretettel meghívjuk Önt az Első Kis-Pesti Kert ünnepélyes megnyitójára.
A megnyitó időpontja: 2012. május 10. csütörtök, 13 óra.
A megnyitó helyszíne: XIX. kerület Irányi Dániel, Bem József utca sarok, a Vass Lajos Általános Iskola mögötti telek.
A megnyitó programja:
Köszöntőbeszédet mond, Gajda Péter polgármester úr, Rosta Gábor Városi Kertek Egyesület elnöke.
Utána faültetés és fogadás, illetve a sajtó képviselői számára interjúlehetőség.
Az Első Kis-Pesti Kert kertészei szívesen állnak rendelkezésre a parcellák, a kert és a közösség bemutatására.
További információ:
Nagy Endre sajtófőnök, 20/5421944
Rosta Gábor 30/456 6542
Első Kis-Pesti Kert
Városi kertek, közösségi kert a XIX. kerületben
A városi kerteknek számos formái léteznek a világban: iskolakertek, szociális kertek, közösségi kertek és parkok, parcella kertészetek, melyek mind aktív részei a környék életének, kulturális, oktatási, nevelési, szociális, közösségi missziót látnak el, életet visznek elhagyott grundokra, közösséget teremtenek a tömegben, elfoglaltságot, célt, elégedettséget adnak a művelőiknek, és természetesen terményeket a kertészeiknek. Egy városi kert külön mikroklímát hoz létre, vizet párologtat, így csökkentve a városi hőszigetek kialakulását, zöld foltjaikkal nyugalmat és természetességet visznek a betonrengetegbe, kutatások bizonyítják, hogy a városi kertek környékén csökken a bűnözés és nőnek a lakásárak, szomszédsági közösségeket alakítanak ki, növelik az egyén felelősségtudatát és tulajdonosi szemléletét a kerülete és a városa iránt.
Egy közösségi kert működésében 10% kertészet, és 90 % közösségi élet, az önszabályozottság, a helyi demokrácia, az együttműködés és tolerancia gyakorlóterepe. A városi közösségi kertek, a kertészkedés közös alapjáról építkezve fejlesztik a helyi demokráciát, a tagjai kertszabályokat alkotnak és betartják azt, gyakorolják a demokratikus eszköztárukat: egymás meghallgatását, az érvelés és meggyőzés képességét, a közös döntéshozatalt, együtt tervezését a kertnek, ezek mind-mind hiányai a magyar társadalomnak, mind-mind pótolandó készségei a városi embernek.
A városi kertek egyik funkciója a saját szükségletre való élelmiszertermelés. Semmit nem tudunk az ételeinkről, melyeket megeszünk, nem ismerjük sem a termelőt, sem a technológiát, amellyel termesztették, már a fokhagyma is Kínából érkezik, ne csodálkozzunk hát azon, hogy élelmiszermérgezésektől hangos az európai sajtó. Egyre fontosabb kérdéssé válik az élelmiszerbiztonság, a kontinenseken átívelő élelmiszer elosztó hálózatok kevés felelősséget vállalnak az áruik minőségéért, legyen olcsó és legyen meg a hasznuk, erről szól az üzlet. Azonban a saját termés mindig jobb, jobban nevelt, mint a nagyáruházak árubősége, büszkeséggel és elégedettséggel tölti el a kertészt, aki megtermeli. A saját termesztés irányt mutat a minőség felé, a városi kertész tudatosan vásárol, előnyben részesíti a minőséget, a helyi terményt, ezzel is segíti a hazai gazdákat.
A XIX. kerület önkormányzata volt, Budapest kerületei közül az első, amely aktív támogatást adott a városi kertek mozgalomnak, saját területén, részben saját erőből segítette a közösségi kert alapítását, építését, hozzájárul az első év működésének biztosításához. A Kispesti önkormányzat mellett a Főkert Nonprofit Zrt. adott szakmai segítséget a kert megvalósításához.
Az Első Kis-Pesti Kertben 26 darab egyéni parcella lett kialakítva, emellett közös fűszerkertet és gyümölcsfákat ültettünk, továbbá virágágyásokat alakítottunk ki. Az elkövetkező időszakban közösségi tereket, padokat, asztalokat fogunk építeni, illetve célunk oktatási és szemléletformáló akciók indítása, bemutatni a környék lakosságának, és a kerület iskoláinak a kert működését, a városi növénytermesztés lehetőségeit.
