Az elmúlt hetekben a Csernobil-sorozat jóvoltából a fél világ újraélte a történelem egyik legnagyobb atomkatasztrófáját (1986, Ukrajna). Ennek fényében különösen ijesztőnek tűnik az az elképzelés, hogy az 1980-as években elkezdett, félkész reaktorblokkokat építsenek tovább és helyezzenek üzembe a magyar határtól 500 kilométerre, az ukrajnai Hmelnickij-ben.
A most leporolt tervek szerint 2000 MW teljesítményű atomerőmű épülne fel itt, tehát nagyjából akkora, mint a Paksi Atomerőmű. Egy nemzetközi eljárás keretében most Magyarország is észrevételeket tehetne az ügyben, de rejtélyes okból nem tesz. Az illetékes ukrán és magyar minisztériumok egymásra mutogatnak.
Hmelnickij-ben már működik két atomerőművi blokk: az elsőt 1987-ben, a másikat 2004-ben helyezték üzembe, a 3-as és 4-es blokkok építését azonban csak elkezdték 1985-86-ban, később a helyi és országos atomellenes tüntetések hatására a projekteket leállították, és félbehagyták az építményeket. Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető állami vállalat, az Energoatom 2005-ben kezdett újra komolyabban foglalkozni a félbehagyott 3-as és 4-es blokkok befejezésének gondolatával.
A két reaktorblokk készültségi foka nem teljesen egyértelmű: a hivatalos hatásvizsgálati tanulmány szerint 35-40% illetve 5-10%, az Energoatom honlapja szerint viszont 75% illetve 28%.
Az építésre kiírt tendert 2008-ban nyerte meg az orosz Roszatom leányvállalata, az Atomsztrojexport. A 2010-ben megkötött megállapodás tartalmazta azt is, hogy a projekthez Oroszország nyújt hitelt. A megvalósíthatósági tanulmány 2012-re készült el, és elindult a nemzetközi konzultáció is. A komótosan folyó projektet a 2014-es ukrajnai háború akasztotta meg újra, aminek következtében 2015-ben Ukrajna felmondta az orosz féllel kötött szerződést. A jelenlegi elképzelések szerint a cseh Skoda gyártaná és építené fel a reaktorokat, ez szerepel az ukrán kormány által elfogadott megvalósíthatósági tanulmányban.
Ukrajnában jelenleg összesen 15 reaktor üzemel, 4 telephelyen. Mindegyik orosz, nyomottvizes modell. Az ország áramtermelésének közel felét adják az atomerőművek.
Van néhány probléma a félbehagyott blokkokkal
Aki a fotók alapján rozsdásodásra és elöregedésre gyanakszik, nem téved. Az ukrán Eco-Action nevű környezetvédő szervezet összefoglalója szerint egy kijevi intézet 2006-2007-ben vizsgálatokat végzett, és ennek során megállapította, hogy az építmény számos helyen sérült, a vas szerkezetek korrodáltak, a beton helyenként megrepedt. Egy másik, 2012-ben készült vizsgálat szerint az épületszerkezetet kizárólag felújítás után lehetne használni – de bizonyos részeket (pl. lépcsők, csövek) még így sem, vagyis ezeket el kellene bontani.
Az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal által készített elemzés egyik legfontosabb megállapítása a Hmelnickij 3,4 blokkok megvalósíthatósági tanulmányával kapcsolatban is az, hogy az nem tartalmaz megnyugtató információkat a meglévő épületszerkezetek állapotáról, és nem derül ki belőle, hogy hogyan kezeli a beruházó a több mint 30 éves, félkész építmények öregedését. Emellett az sem világos, hogy pontosan hogyan építik majd be ezeket a szerkezeteket a készülő blokkokba. A blokkok ugyanis a jelenlegi tervek szerint más típusúak lennének (VVER-1000/392B), mint ami az eredeti tervekben szerepelt, illetve amilyenek a már működő 1-es és 2-es blokkok (VVER-1000/V-320).
Egy az 1970-es években megtervezett reaktortípusról van szó – mondta az Átlátszónak Franz Meister, az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal munkatársa. Ez az intézmény támogatja szakvéleményekkel az illetékes osztrák minisztériumot a nukleáris projektekkel kapcsolatos eljárásokban.
A befejezetlen és fedetlen épületszerkezetek évtizedek óta ki vannak téve az időjárás, például az eső, a hó, és a jég hatásainak. Meister elmondása szerint néhány hónapja folynak Ukrajnában a vizsgálatok, hogy a meglévő épületrészeket milyen mértékben lehet használni. Az eredmények várhatóan ez év végén vagy a jövő év elején lesznek majd elérhetőek.
Az osztrák szakértői anyag megállapításai szerint az ukrán dokumentáció nem tartalmaz megfelelő információt arra nézve sem, hogy a helyszín minden tekintetben megfelel-e a nemzetközi atomerőművi biztonsági előírásoknak. Ilyen például a megfelelő mennyiségű hűtővíz rendelkezésre állása a helyszínen, illetve a földrengéseknek és a tornádóknak való ellenállóság – a helyszín ugyanis tornádóveszélyes övezetben található. További problematikus pont a terrorakciókkal, például egy esetleges repülőgép-becsapódással szembeni sérülékenység, amivel kapcsolatban az ukrán hatóságok nem követelnek meg speciális védelmet.
Ez persze nem felel meg az épülő atomerőművekkel szemben támasztott nemzetközi standardoknak, de az ukránok szerint a Hmelnickij 3-as és 4-es blokkok nem minősülnek új erőműveknek, hiszen legalábbis részben már állnak.
Folytatás az átlátszón: A hatások Magyarországot is érintik
