A következő évtizedben elkerülhetetlenné válik Európában a szénkivezetés, vagy más néven a szénrégiók társadalmilag igazságos gazdasági átmenete, szerkezetváltása (just transition), azaz a szénalapú áram- és hőtermelés, lakossági széntüzelés és az ezekhez kapcsolódó szénbányászat fokozatos leállítása és tiszta gazdaságra való átállása. Azonban néhány közép- és kelet-európai kormány egyelőre ellenáll vagy halogatja a folyamatot. Azzal érvelnek, hogy az energiabiztonság és a gazdasági jólét szempontjából a szén kulcsfontosságú, valamint, hogy ha a szénkivezetés megtörténne, annak a szénrégiókban (a szén alapú villamosenergia-termelés és szénbányászat régiói) dolgozó munkások és közösségek látnák a kárát.
Ám ha közelebbről megnézzük e szénrégiókat, más történet bontakozik ki. Sok esetben már maguk a régiós és helyi hatóságok, önkormányzatok és városlakók is elkezdték a szénkivezetést, a „szénkorszak” utáni jövőjük kialakítását. Szlovákia a 2019-re a szénkivezetés egyik előfutárává vált, mióta 2017-2018-ban az ország fő szénrégiójában Felső-Nyitrában, egy ottani polgármester kezdeményezte. Ő egy széleskörű társadalmi részvételen alapuló, alulról induló folyamatot indított el a régió szén-mentes jövőképének kialakításához.
2019 júniusában Szlovákia a Visegrádi országok közül egyedüliként támogatta az EU 2050-es karbonsemlegességét célzó tervét, valamint bejelentették, hogy
2023-ra az ország kivezeti mind a szénalapú áramtermelést, mind a kapcsolódó szénbányászat támogatását, elsődlegesen Felső-Nyitrában. 2019 júliusában a
szlovák kormány elfogadta a „Felső-Nyitrai Szénrégió Átalakításának Akcióterve” nevű dokumentumot. Az EU Szénrégiók Átalakításával foglalkozó Platformja Romániába, a Zsil völgyébe látogatott, ahol a helyi polgármesterek kifejezték együttműködési szándékukat annak érdekében, hogy az EU-s pénzügyi források elérhetőbbek legyenek a régióban a szénkivezetéshez. Csehországban a kormányzat is megértette, mennyire fontos koordinálni és beruházni a szénrégiók alternatív fejlesztésébe, szerkezetváltásába. 2019-ben megalakították a Nemzeti Szénbizottságot. A cseh RESTART program, mely magában foglalja az ország mindhárom szénrégióját, és egyesíti az összes érdekelt felet a kormányzattól a helyi közösségekig, követendő példa lehet Közép- és Kelet-Európában.
A szénkivezetés hősei kiadvány hét újságíró és fotós által gyűjtött történetek gyűjteménye a közép- és kelet-európai szénrégiókból, 2018 őszén. Az alábbiakban a Bankfigyelő Hálózat programfelelősei kiegészítették az adott országról szóló legfrissebb szénkivezetési hírekkel 2019 nyarán. A kiadványból közeli képet kaphatunk arról, milyen valójában az élet ma a szénrégiókban és hogy mekkora kihívás az ilyen, egy- vagy néhányféle ipartól függő régiók gazdaságának szén-mentes újjáélesztése.
A történetek azonban ígéretesek: a legtöbb közösségben az emberek a jövőjük tervezésével vannak elfoglalva; egyes esetekben példaértékű az állampolgárok és a helyi önkormányzatok közötti együttműködés. E régiók aktivitása, mozgósítása azt mutatja, hogy a közép- és kelet-európai szénrégiók szénkivezetése, társadalmilag igazságos szerkezetváltása lehetséges. A világ más régióinak példáját követve, ahol a helyi lakosok, a helyi és központi hatóságok, a szakszervezetek és a civil társadalom együtt dolgoznak az alternatívák kialakításán. Ahogy a történetekből kiderül, a szénkivezetés Közép-és Kelet-Európában is elkezdődött.
Kiadvány letöltése: A szénkivezetés kelet-európai hősei MTVSZ (7MB pdf.)
