Magyarországon a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél eléréséhez a következő 30 évben a GDP 2-2,5%-át kell környezetvédelmi beruházásokba fektetni, megközelítőleg 120 milliárd eurót, mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Nagyon le van maradva Magyarország a zöldenergia felhasználásában.
Kaderják Péter a 20. Országos Környezetvédelmi Találkozó tegnapi gálavacsorájának megnyitóján elmondta, hogy a következő európai uniós költségvetési időszakban legalább a költségvetés 25%-át a klímavédelemhez kapcsolódó energetikai, vízgazdálkodási, közlekedési és más programokra kell majd fordítani, ezért nemcsak a klímavédelem, hanem a gazdaság területén is adottak a fejlődési lehetőségek.
Az államtitkár hozzátette, hogy annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások környezetvédelemben megszerzett tudása exportálható legyen, az ITM még tavaly megalakította a Nyugat-Balkáni Zöld Alapot, amelynek pályázatai a következő hetekben fognak megjelenni. A pályázatok célja a környezetvédelem területén aktív vállalkozók sikeres működésének támogatása a régióban.
Kaderják Péter arról is beszélt, hogy a kormány tavaly decemberben eldöntötte, hogy csatlakozik ahhoz az európai kezdeményezéshez, amely azt szeretné elérni, hogy 2050-re létrejöjjön a világ első klímasemleges kontinense, ezért 2020 január 8-án már el is fogadta azokat az energia- és klímastratégiai dokumentumokat, amelyek kijelölik a célhoz vezető utat. Az államtitkár szerint a program egyebek között tartalmazza azt a célt, hogy 2030-ra 40%-kal csökkentse Magyarország az üvegházhatású gázkibocsátást, és emelje a megújuló energiaforrások alkalmazását.
Kaderják Péter kiemelte, hogy az ITM gazdaságfejlesztési elképzelései szerint a magyar gazdasági növekedésnek a jövőben három fő jellemzővel kell rendelkeznie: legyen magyar, hi-tech és zöld. A klímavédelem és a gazdaságfejlesztés nem egymással ellentétes, hanem két egymást erősítő folyamat, szögezte le az államtitkár.
Nagyon le van maradva Magyarország a zöldenergia felhasználásában
Az Eurostat elemzése szerint 2018-ban a megújuló energiaforrások részesedése a teljes felhasználásban Magyarországon 12,5 százalék volt a 18 százalékos EU-s átlaggal szemben. A legrosszabban a villamosenergia-termelésben szerepeltünk az arányokat tekintve, azonban nem volt ez mindig így, ugyanis 2011 és 2013 között még az Uniós átlagnál is előrébb jártunk a megújuló energiák felhasználásában.
2050-re az európai kontinens válhat először klímasemlegessé, mely alapvetően az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) célkitűzése. A megújulóenergia felhasználásának rengeteg előnye van, egyrészt csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, másrészt diverzifikálja az adott ország energiaellátását, és egyben függetleníti a fosszilis olaj- és gáznagyhatalmaktól. RÉSZLETEK >>>
