A szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek, valamint az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sértik – hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében.
Ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nem csak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, ugyanis védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát okozza.
A napjainkra a bel- és agrárterületeken gyakorivá váló, rossz, természetkárosító, egy-egy helyszínen nagyobb területet érintő bokor- és fakivágási gyakorlat kapcsán látható, hogy a törvényi tiltás önmagában nem elegendő, a hatóságok képviselői nem lehetnek mindig, mindenhol jelen. Éppen ezért lenne rendkívül fontos, hogy a lakosság, az egyes állampolgár, szembesülve az ilyen pusztítással, értesítse a hatóságokat. Ennek menete az internetnek is köszönhetően rendkívül gyors és egyszerű:
- Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
- Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal (http://www.kormanyhivatal.hu/hu) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
A bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadaraink költési szezonja már márciusban megindul a fészeképítéssel, a tojások kiköltése és a fiókanevelés pedig április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban. Természetesen a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak. Éppen azért az ilyenkor végzett, különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások minden esetben és biztosra vehetően védett és fokozottan védett állat- és növényfajok tömeges elhullását, sérülését okozzák. Ez pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is.
Háttér
A fás szárú növényzet, a fák és bokrok kivágása sok esetben és számos okból indokolt lehet a bel- és külterületeken egyaránt. A bel- és árvízkár megelőzését szolgáló csatorna- és hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózat nyomvonalán túlnövő vagy éppen az értékes gyepterületeket elfoglaló fás szárú vegetáció az emberi létesítmények funkcióját, illetve az élőhelyek fenntartását akadályozza, így önmagában ezen esetekben a fakivágások igénye nem kérdőjelezhető meg.
Nem lehet azonban szemet hunyni azokban az esetekben, amikor ez a tevékenység a nem megfelelő időzítés vagy végrehajtás miatt védett fajokat veszélyeztet! A vegetációs időszakban végzett fakivágások az ezekben a foltokban fészkelő madarak fészekaljait elpusztítják, a kísérő munkálatok, például a faanyag kihordása más fajcsoportok élőhelyeit károsíthatja.
A legfontosabb és egyben a problémára is megoldást jelentő ellenérv a vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágásokkal, visszavágásokkal szemben, hogy ezek a munkák az őszi-téli hónapokra is tervezhetőek és szervezhetőek, amikor az említett természetvédelmi kockázat nem áll fenn és a logisztikai körülmények is jobbak, de a probléma már augusztus-szeptemberi ütemezés esetén is jelentősen csökkenthető.
- évi LIII. törvény a természet védelméről
“… 43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”
- § ….. (3) Védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani. Amennyiben a védett egyedet károsító, veszélyeztető, zavaró tevékenységet más hatóság engedélye alapján végzik, a hatóság a természetvédelmi hatóság megkeresésére az engedélyezési eljárást ismételten lefolytatja. Az eljáró hatóság – amennyiben az nem a természetvédelmi hatóság – a tevékenység folytatását az eljárás végleges befejezéséig felfüggeszti. …” (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=26858.338429)
- évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
“6. § (1) * Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani …” (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=34584.346568)
- évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
„… VII. Fejezet
ERDEI HASZONVÉTELEK
Az erdei haszonvételek általános szabályai
… 69. § (1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget. … (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=124614.347594)
