Egymilliárd dolláros támogatást kér Brazília a külföldtől, többek között az Egyesült Államoktól, hogy 30-40 %-os mértékben visszaszorítsa az erődirtást az Amazonas térségében – közölte a környezetvédelmi miniszter. Latin-Amerika legnagyobb országa 2 éve még elutasította a nemzetközi segítséget.
A miniszter az O Estado de Sao Paulo című lapban arról beszélt, hogy egymilliárd dollárra számítanak egy év alatt. Hozzátette, hogy amennyiben beérkeznek az erdőirtás elleni küzdelemhez szükséges források, akkor 12 hónap alatt el lehet érni, hogy 30-40 százalékkal csökkenjen a károkozás.
Brazíliát széles körben bírálták amiatt, hogy nem sikerült megfékeznie az erdőirtást az Amazonas vidékén, a világ legnagyobb esőerdejében. Jair Bolsonaro államfő korábban azt mondta, a védekezés helyett ő inkább azt támogatja, hogy kiaknázzák az esőerdő nyújtotta gazdasági erőforrásokat. Ezzel egy időben csapatokat küldött, hogy megpróbálják kezelni az erdőirtás jelentette gondokat, de az erőfeszítés kevés sikerrel járt.
A miniszter kifejtette, hogy a tervek szerint a beérkező pénz egyharmadát közvetlenül az erdőirtás elleni küzdelemre fordítanák, míg a fennmaradó kétharmadból jutna a gazdasági fejlesztésre, amelynek keretében az embereknek alternatív megélhetőségi lehetőséget teremtenének, hogy ne az esőerdőből igyekezzenek hasznot húzni.
Salles azt is mondta, hogy miközben pénzt kért az Egyesült Államoktól és Norvégiától, megkérdezte azt is, „hajlandóak-e együttműködni” Brazíliával. Hozzátette, a terv végrehajtásáért a hadsereg maradna a felelős. Ezt azzal indokolta, hogy olcsóbb fizetni a katonák napidíját, mint teljes munkaidőben foglalkoztatottakat alkalmazni az Ibama környezetvédelmi ügynökségnél.
Az ügynökség költségvetését Bolsonaro elnöksége alatt jelentősen megkurtították. A miniszter hangoztatta, hogy ha nem kapják meg a kívánt összeget, akkor is igyekeznek a lehető legtöbbet megtenni a tervezett cél érdekében. A források esetleges hiánya miatt azonban nem vállalhat kötelezettséget arra, hogy megmondja, mennyire sikerült visszaszorítani az erdőirtást.
Norvégia is befagyasztotta a brazil őserdővédelmi segélyeket – írtuk 2019 augusztusában.
A Föld tüdejének is nevezett amazonasi esőerdő a legnagyobb a világon. Létfontosságú a szén-dioxid elnyelésében, ezáltal lassítja a globális felmelegedést. Hozzávetőleg egymillió őslakos és hárommillió növény- és állatfaj él a vidéken. 2019-ben rekordszámú, több mint 72 ezer erdőtüzet észlelt az Amazonas vidékén a térség őserdeit megfigyelő Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE). Ez 83 százalékkal több, mint amennyit 2018 azonos időszakában jegyeztek fel, és a legmagasabb szám 2013 óta. Az erdőtüzek nem ritkák a száraz időszakban, de a gazdák szándékosan is felgyújtanak erdőterületeket, hogy illegálisan irtsák a fát legelők létrehozása céljából.
2020-ban azután újabb rekordok dőltek meg. A tűz mértéke a brazil esőerdőben is fokozódott tavaly, annak ellenére, hogy a kormány kifejezetten elkötelezte magát aziránt, hogy fellép a jelenséggel szemben a világot sokkoló 2019-es felvételek után. Az Amazonasban 13,9 százalékkal nőtt a tűzesetek száma 2020 első kilenc hónapjában, összesen 76 030-at jegyeztek fel, és ezeket az ökológusok részben a növekvő erdőirtásnak tulajdonítják. Csak 2020 szeptemberében az amazonasi tüzek száma mintegy 60 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben a Pantanalban 180 százalékkal, ami történelmi rekordnak számít. Jair Bolsonaro brazil elnök továbbra is a civil szervezeteket és a bennszülötteket okolta az erdőirtásért.
Bolsonaro 2019-es hivatalba lépése óta az amazóniai esőerdő hatalmas része megsemmisült, és az őslakos közösségek is veszélybe kerültek. Az erdőirtás két év alatt csaknem 50%-ot emelkedett, az őslakos területek, rezervátumok elfoglalása 2019-ben 135%-kal nőtt.
