1977-ben az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke védetté nyilvánította a Babócsa község határában található “Basa-kertet”.
A 13,2 ha-os Basa-kert Természetvédelmi Terület védelmét növénytani és kultúrtörténeti értékei indokolják. 
basakert nárciszok2.jpgA napjainkban gyümölcsös és kaszáló képét mutató "Basa-kert" helyén az eredeti természetes vegetáció tölgy-kőris-szil ligeterdő lehetett, melyet már évszázadokkal ezelőtt kiirtottak. E terület – a közeli várhegyhez hasonlóan – kiemelkedett a mocsaras tájból és a környék egyik jelentős szárazulata volt. A közelmúltban végzett ásatások során a régészet több korszak emlékeit tárta fel, s igazolta, hogy egy valamikori fontos településközpontról van szó. Az eddig legkorábbról ismert régészeti emlék egy román-kori templom. E kisméretű egyház Babócsa plébániaegyháza lehetett, mely a XI. sz.-ban már megépülhetett. A templomtól északra került elő a vele kb. egykorú, a bencés szerzetesek által használt Szent Miklós nevű templom. A román templom közvetlen közelében található a jóval nagyobb méretű, kb. a XIV. sz.-ban épült gótikus templom. Valószínűleg a román kori egyházat e plébániaegyház megépítéséig használhatták, s utóbbi építésekor alapfalig lebontották. A gótikus templom – és feltehetően korábban már a kis templom is – a Szent Egyed nevet viselte. Az ásatások igazolták, hogy a templomokban, illetve körülöttük több évszázadon keresztül temetkeztek. A Basa-kertben talált számos településnyom a korai lakóvermektől a török paticsházig fellelhető. A "Nárciszost" szabályos rajzolatú sáncrendszer határolja, mely a valamikori földvár alkotóelemének tekinthető. A megye legnagyobb – kb. 230×220 m-es alapterületű- földvára 1-2 m magas sánccal rendelkezett, s minden bizonnyal a mocsaras területen átvezető átkelőhely, rév védelme érdekében építették. A XVI-XVII. sz.-ban e terület is török megszállás alatt állt, jelenlétüket a sajátos alaprajzú török gőzfürdő és egy török palota eltemetett romjai igazolják. A várat még a törökök is használták, majd visszafoglalását követően a szétdúlt vár hanyatlásnak indult. 
basakert nárcisz tábla közeli.jpgA csillagos nárcisz (Narcissus angustifolius) megjelenése a monda szerint a török időkhöz köthető: a terület basája telepíttette háremhölgyei számára a növényt a kertbe, mely azóta tömegesen elszaporodott. Az április-májusi virágzás felejthetetlen látványt nyújt, a milliónyi nárciszvirág fehérbe öltözteti a kaszálórétet. A területet a virágzást követően évente kaszálják, ugyanis e gazdálkodási mód elengedhetetlen a nárcisz megőrzéséhez. 
kapunyitás.jpgA néhány éve megrendezésre kerülő "Nárcisz-Napok" során megcsodálható e különleges természeti látványosság, illetve a kulturális programok során Babócsa múltjával, a térségben élő kézművesek alkotásaival is megismerkedhetünk. 
színpad nárcisznap.jpg Fotó: Sarkadi Péter Részletek.www.extra.hu/babocsa
