A parlagfű okozta népegészségügyi problémák csak komplex módon kezelhetők – ebben egyetértés volt az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának tegnapi ülésén, mind a honatyák, mind a minisztériumok, mind pedig a civil szerveződések szakemberei és szakértői között.
Oláh Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke az ülés közben tartott sajtótájékoztatón az újságíróknak elmondta: Magyarország parlagfű tekintetében Európa legfertőzöttebb területének tekinthető. Mindez azt jelenti, hogy 700 ezer hektáron okoz problémát ma hazánkban a parlagfű. A felmérések szerint Magyarország lakosságának 20-25 százalékát érinti a parlagfű allergia. A megbetegedések száma azonban évente 10-15 százalékkal emelkedik. Ezért rendkívül fontos, húzta alá az országgyűlési képviselő, hogy a felvetődött gondokat komplex módon, egységes szemlélettel kezeljék a szakemberek. Hozzátette: javasolja, hogy a témával május 25-én újra foglalkozzon a testület.
Jordán László, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) elnökhelyettese arról beszélt, hogy az elmúlt hat évben, amióta jogszabály írja elő a parlagfű elleni védekezést, a helyzet valamelyest javult az országban, ám még mindig nem lehetnek elégedettek – tette hozzá. Jelezte: a parlagfűvel fertőzött mintegy 700 ezer hektáros területnek csak évente egy-két százalékán végeznek hatósági ellenőrzést. Még ennél is kisebb arányban rendelnek el közérdekű védekezést a parlagfű ellen. Ez az arány 0,5-0,6 százalék.
A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: a következetes munka eredménye, hogy azokon a területeken, ahol megállapítják a szabálysértéseket, közérdekű védekezést csak a bírságolni szándékozott terület mindössze 5 százalékán kell elrendelni.
Jordán László jelezte: a hathatósabb védekezés érdekében készül a parlagfű stratégia. Ennek középpontjában az oktatás és képzés áll, azaz a megelőzésre kívánják helyezni a hangsúlyt. Emellett szeretnék az eddiginél jobban támogatni a kutatást és a fejlesztést ezen a területen, továbbá kommunikációs kampányt indítanak annak érdekében, hogy minél többen megismerhessék a gyomnövényt, és azt, hogy a parlagfű milyen károkat és káros hatásokat idéz elő.
Nékám Kristóf professzor pedig arról beszélt, hogy a parlagfű pollenjei igen sok embernél okoznak allergiát. Az elmúlt 12 évben a professzor szerint a betegek száma megkilencszereződött. Emlékeztetett arra, hogy vannak olyan emberek, akik kevésbé és vannak, akik nagyon érzékenyek a parlagfű virágporára. A betegek egy része már a belélegzett 10 darab pollenre is érzékeny, köbméterenként és naponta, míg másoknál az érzékenység csak ennek a mennyiségnek a tízszeresénél mutatkozik. A professzor szerint a betegeknek gyógyszerekre minimálisan havonta 500-600 forintot kell fordítaniuk, ami egyébként lényegesen kevesebb, mint korábban volt.
Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa arra emlékeztetett, hogy az ombudsmanok kétszer, 2004-ben és 2009-ben vizsgálták e területet. A legutóbbi vizsgálat során feltárták többek között, hogy nem működik hatékonyan az a tárcaközi bizottság, amely e kérdéskörrel foglalkozik. Így az ombudsman jelezte, hogy újra meg foglalkozni kívánnak a témával.
Az allergia-parlagfű kerekasztal tevékenységéről Bartos Mónika (Fidesz) és Szabó Rebeka (LMP) országgyűlési képviselők számoltak be, akik szintén egyetértettek abban, hogy a kérdéskört komplex módon kell kezelni a mezőgazdaságtól az egészségügyön át az oktatásig, és annak érdekében kell tevékenykedni, hogy az emberek zöme megismerhesse a parlagfű elleni védekezés különféle módjait.
A parlagfű okozta kártétel nagyságát a különféle szakértők nem egységesen becsülték, egyesek szerint ez évente több tízmilliárd forint, mások szerint ez akár 100 milliárd forintokra is rúghat, volt olyan vélemény, hogy ez évente elérheti akár a 200 milliárd forintot is. Volt olyan szakértő is, aki úgy vélte, hogy a parlagfüvet, mint energianövényt lehetne esetleg hasznosítani.
