A napokban kinyílott a nyíregyházi Sóstói-erdő legritkább, egyben legértékesebb növénye: a magyar nőszirom. Mi ebben a csoda?
Erről a rendkívül ritka, fokozottan védett növényről évtizedeken át úgy tudtuk, hogy kipusztult a Sóstói-erdőből. Bár 2003-ban a nyíregyházi E-misszió Egyesület munkatársai újra fölfedezték két túlélő példányát, virágzására az elmúlt 8 évben sem volt példa. 2011 májusának első hetében azonban váratlanul szirmot bontott az egyik példány.
A húszforintos érméről mindenki számára ismerős magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) kizárólag a Kárpát-medencében előforduló, hazánkban csupán a Nyírség néhány pontján és az Északi-középhegységben élő fokozottan védett növényfaj. A Nyírségben a ligetes, tisztásokkal tarkított tölgyesek növénye. Éppen azé az élőhelyé, amely a legnagyobb arányban szorult vissza az elmúlt 100 évben.
A Sóstói-erdőben a XX. század első felében még valóságos mezőket alkotott a mai erdei tornapálya környékén. Elterjedésének nem kedvezett, hogy élőhelyének jelentős részén a lesüllyedt talajvízszint miatt szárazságtűrőbb, illetve esztétikailag impozáns tájidegen fafajokkal (pl. akác, vöröstölgy, feketedió) történt az erdőfelújítás, de nagyon sok tövet a helyi lakosok ástak ki és vittek haza a kertekbe.
magyar nőszirom kép: Hoványi Péter
Ennek a különleges növénynek a már nem is remélt virágzása Nyíregyháza ősi erdejében, azt jelzi, hogy még van remény rá, hogy régi fényében éledjen újjá az erdő. Egyben jelzi, hogy a Sóstói-erdő olyan jelentős és egyedi természeti érték, amely sokkal komolyabb védelmet és törődést igényel. Ehhez azonban sok munkára, és új szemléletre van szükség mind az erdőt gondozók, mind a látogatók részéről.
Az utóbbi években kibontakozó együttműködés a helyi erdészek és természetvédők között ebbe az irányba mutat. A közelmúltban jelentős szemléletformáló és önkéntes erdővédelmi tevékenység indult meg az E-misszió Egyesület „Erdőpásztor” programjának keretében, és a Nyírerdő Zrt a Natura 2000 oltalom alatt álló állami erdőterületeken olyan új típusú erdőművelési módokkal kísérletezik, melyek eredményeként megszűnhetnek a nagy kiterjedésű tarvágások és csökkenhet a tájidegen fafajok aránya. Mindezek a tevékenységek nem csak az erdő ritka, védett élőlényeinek kedveznek, de a kirándulókat is sokkal barátságosabb, tisztább, természetesebb erdő fogadja.
Szimbolikus értéke van, hogy a magyar nőszirom éppen 2011-ben, az Erdők Nemzetközi Évében borult virágba. Reméljük, hogy a megindult kedvező folyamatok eredményeként unokáink is gyönyörködhetnek benne.
