A Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta azt az ítéletet, amely szerint a közút kezelője köteles jelentős összegű kártérítést fizetni egy házaspárnak az életüket elviselhetetlenné és az ingatlanukat eladhatatlanná tevő hatalmas kamionforgalom miatt.
A perhez a Levegő Munkacsoport nyújtott segítséget. A precedens értékű ítélet remélhetőleg ráébreszti az illetékeseket arra, hogy nem lehet tovább halogatni a hatékony forgalomcsillapító intézkedések megtételét sem a 86-os úton, sem a nagy kamionforgalommal sújtott egyéb utakon. Az ítélet egyúttal azt is mutatja, hogy immár elengedhetetlen a nehéz tehergépkocsik kilométer-arányos útdíjának mielőbbi bevezetése és a vasúti teherszállítás fejlesztése.
A hazánk nyugati szélét átszelő és számos kisebb-nagyobb településen áthaladó 86. számú főúton a nehéz tehergépjárművek szinte összefüggő sort alkotva haladnak éjjel-nappal. Ennek egyik oka, hogy az uniós csatlakozással látványosan megnőtt a térség kereskedelmi forgalma, amely egyre inkább a közutakat veszi igénybe. A fő ok azonban, hogy a párhuzamosan futó osztrák autópályák használóinak 2005 óta a megtett út arányában jelentős útdíjat kell fizetniük. A fuvarozók költségkímélési céllal inkább Magyarországon, a 86-os úton közlekednek, amely így az Európa déli és északi fele közötti kereskedelmi forgalom egy tekintélyes részét is kénytelen elvezetni.
Amit a közúti fuvarozók megtakarítanak, azt az út mentén élő lakosok sokszorosan megfizetik: szenvednek a portól, a kipufogógáztól, a zajtól, a rezgésektől, nehezen jutnak át a település egyik feléből a másikba. Elköltözni sem tudnak, mert az ingatlanjaik gyakorlatilag eladhatatlanná váltak, senki nem akar olyan házba költözni, ahol lehetetlen a pihenés, a kerti tevékenység, és ahol állandó a félelem attól, hogy egy figyelmetlen kamionos balesetet okoz. A kormánnyal, a környezetvédelmi hatóságokkal és a közútkezelővel folytatott eredménytelen levelezést, sokszori hiábavaló tiltakozásokat megelégelő két lakos 2007-ben bírósághoz fordult kárai megtérítése érdekében. A bíróság első- és másodfokon, majd a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálat során is a lakosoknak adott igazat.
Az alperes a közút kezelője volt, hiszen ez a szerv köteles a közút forgalmi rendjét úgy alakítani, hogy a lakott területeket ne érje kár. Ezt a kötelezettségét azonban a közútkezelő elmulasztotta teljesíteni, mivel sem fizikai forgalomcsillapítás, sem a nehéz tehergépkocsik (akár részbeni) kitiltása nem valósult meg az érintett útszakaszon.
A perben szakértő bizonyította, hogy a forgalom által okozott zajterhelés meghaladja a jogszabályokban előírt határértéket. A kár megállapítása érdekében ingatlanforgalmi szakértőre is szükség volt, aki szerint az érintett ingatlan „gyakorlatilag forgalomképtelenné” vált az elviselhetetlen kamionáradat miatt. Szakvéleményében végül 15 százalékos értékcsökkenést állapított meg, és a bíróság ennek megfelelően döntött a vagyoni kártérítésről. A bíróság a lakosok életminőségének tartós csökkenése miatt nem vagyoni kártérítést is megítélt.
Az érintett települések lakói és a forgalom csillapítását már régóta szorgalmazó civil szervezetek remélik, hogy a precedens értékű ítélet végre ráébreszti az illetékeseket arra, hogy nem lehet tovább halogatni a hatékony forgalomcsillapító intézkedések megtételét sem a 86-os úton, sem a nagy kamionforgalommal sújtott egyéb utakon. Az ítélet egyúttal azt is mutatja, hogy immár elengedhetetlen a nehéz tehergépkocsik kilométer-arányos útdíjának mielőbbi bevezetése és a vasúti teherszállítás fejlesztése.
