A parlagfűmentesítéssel megbízott Vidékfejlesztési Minisztérium nyár derekáig csak verbális szinten küzdött az allergén gyommal, így az országban hónapokon keresztül kritikusan magas pollenkoncentrációt mértek.
A Parlagfű Kerekasztal ökológiai és jogi munkacsoportjai már májusban egy átfogó ajánlást tett le a tárca asztalára, amely onnan nyomtalanul a fiók mélyére került. Másképp nehezen magyarázható, hogy a minisztérium mindaddig passzív Parlagfű Munkacsoportja két hónappal később egy saját, a kerekasztal szakértőinek munkáját figyelmen kívül hagyó stratégiával állt elő.
Ugyancsak süket fülekre talált a Jövő Nemzedékek Biztosának indítványa, ill. a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület által javasolt 10 pontos javaslatcsomagja is. Az állampolgárok által a kiemelt költségvetési előirányzat technikai számán parlagfűmentesítésre felajánlott több mint 1 milliárd forint eddig koncepciótlanul és az allergiások szempontjából haszontalanul folyt el. Reméljük, hogy idén az eddigiektől eltérően az adófizetők pénzének felhasználásáról tételes elszámolást is olvashatunk majd, és hogy a maradék összeg jövőre hatékonyan pótolja majd a kormány által eltörölt költségvetési előirányzatot.
A közmunkaprogram keretében végzett parlagfűmentesítés alapjában véve jó gondolat, de elsősorban a belterületeket érintette, ahol az allergén növénynek csak töredéke tenyészik. A programot a parlagfüves területek szakszerű felmérésének kellett volna megelőznie. A közmunka nyilvánvalóan nem megoldás a magántulajdonú ingatlanokról származó szennyezésre sem. Tapasztalataink azt mutatták, hogy a "Parlagfűmentes település" meghívásos pályázaton "nyertes" települések bel- és külterületei még szeptemberben is súlyosan fertőzöttek voltak, tehát a kiíró részéről elmaradt a helyszíni ellenőrzés, vagyis ez az akció nem volt más, mint néhány önkormányzat ellenszolgáltatás nélküli megajándékozása.
A kerekasztal és a civilek által javasolt átfogó, megelőző parlagfűfelmérés helyett egy hónapokkal elkésett, helikopteres bejárás lett. E módszer gyenge hatékonyságára utal, hogy a beszámoló szerint a 18 millió ft-ból berepült 1.454.000 hektáron 849 (!) hektár parlagfüves terület sikerült csak lokalizálni. Tehát 0,06% fertőzött területet találtak, miközben az MGSzH saját gyomfelvételézése alapján becsült és a PME független felmérései által is igazolt országos fertőzöttségi érték 7,5%, azaz több mint ennek 100-szorosa. 2011-ben az eddigi évekhez hasonlóan a becsült 700 ezer ha súlyosan fertőzött területnek még a lakossági bejelentésekkel együtt is csak mindössze 1%-át sikerült "megtalálni", miközben a pollenhelyzet változatlanul súlyos volt. Tehát a több kormányzati cikluson átívelő, az eseményeket passzívan szemlélő rendszer megbukott és helyette egy szisztematikus, parcellaszintű felmérésen alapuló megelőző védekezésre lehetőséget adó stratégiára van szükség. Biztató jel, hogy a térképezés tesztelésére 2012-re ígéretet kaptunk.
