Egy hazai izotópgyártó is hozzájárulhatott az Európa-szerte látványosan megemelkedett radioaktív sugárzáshoz. A hónapokig tartó többlet-kibocsátást a jelek szerint azok a magyar hatóságok is átaludták, akiknek a feladata a paksi atomerőmű környezetbiztonsági felügyelete is. Kik a felelősök és mik lesznek a következmények? Az LMP kérdései.
A rendelkezésünkre álló információk alapján úgy tűnik, hogy egy csillebérci izotópgyártó is hozzájárult az Európa-szerte látványosan megemelkedett radioaktív sugárzáshoz. A hónapokig tartó többlet kibocsátást a magyar hatóságok a jelek szerint átaludták: a közvélemény és a sajtó hetek óta találgatja, hogy mi lehet a forrása a sugárzásnak, mégis csak most, külföldi intézmények mérései nyomán merült fel, hogy az Izotóp Intézet Kft.-nek is köze lehet hozzá. Az esetnek egy jól működő demokráciában minden bizonnyal súlyos következményei lennének, az azonban talán Magyarországon sem történhet meg, hogy még a legfontosabb, legkézenfekvőbb kérdéseket se tegyük fel a történtekkel kapcsolatban; ha már a hivatalos tájékoztatás nem történt meg időben.
– Tudtak-e az érintett hatóságok (mindenekelőtt az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, a tisztiorvosi szolgálat, illetve az Országos Atomenergia Hivatal, illetve a Sugárbiológiai Kutató Intézet) arról, hogy a megnövekedett sugárzás forrása Magyarországon keresendő?
– Ha tudtak róla, tájékoztatták-e a kormány illetékeseit, illetve az európai országok társ-szerveit?
– Kinél (a hatóságoknál, netán a kormányzat valamelyik szintjén) akadt el az információ?
– Ki a felelős azért, hogy – bár nyilvánvalóan közérdekű adatról, illetve információról van szó – sem a média, sem a magyar és az európai közvélemény nem ismerhette meg időben a tényeket és az azokból adódó esetleges kockázatot?
– Ha az illetékes hatóságok hibáztak, levonható-e ebből a tényből valamilyen következtetés a magyarországi nukleáris biztonságra nézve. Különösen annak fényében, hogy ugyanezen hatóságok feladata a paksi atomerőmű környezetbiztonsági felügyelete, az országos mérőrendszer üzemeltetése is?
– Amennyiben a hiba a kormányzat térfelén, az említett hatóságokat felügyelő valamelyik minisztériumban történt, meg fogjuk-e ismerni a felelőseit, és lesz-e valamilyen kézzelfogható következménye?
– Van-e összefüggés a költségvetési megszorítások, az elvonásoknak leginkább kitett hatóságoknál tapasztalható kapacitás-szűkülés és a most tapasztalt anomália között?
– Végezetül: mit kíván tenni a kormány azért, hogy Magyarország lakosságának egészségét semmilyen módon ne veszélyeztethessék a hazánkban működő nukleáris létesítmények, és a hatóságok képesek legyenek a legalapvetőbb ellenőrzési, illetve tájékoztatási funkcióik ellátására?
Az ügy tanulsága az LMP számára egyértelmű: egy ritkán előforduló helyzetre az állam illetékes szervei nem megfelelően reagáltak. Ha valóban súlyos nukleáris esemény történt volna, akkor éppen a súlyosság miatt kellett volna nagyon gyorsan és transzparensen eljárni – ha viszont alacsony kockázatú a szennyezés, akkor a bizalomerősítés szándéka indokolta volna ugyanezt. Így ugyanis a közvélemény egyebek között azt sem tudhatta meg, hogy alkalmas-e a magyar hatósági és felügyeleti rendszer a hasonló vagy súlyosabb helyzetek kezelésére.
Budapest, 2011. november 17.
Jávor Benedek
országgyűlési képviselő,
a Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke
A Magyarország légterében mért jód-131 izotóp kibocsátásával kapcsolatban az Izotóp Intézet Kft. az alábbi közleményt adta ki:
Az elmúlt napokban mind a hazai mind pedig a nemzetközi sajtó foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy Közép-Európa légterében több helyen mérték a jód-131 izotópot enyhén megnövekedett aktivitáskoncentrációban. Ezt az izotópot orvosi célra, elsősorban a pajzsmirigy vizsgálatára és gyógyítására alkalmazzák, melyet az Európai Unióban csak néhány helyen, Lengyelországban, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban és Magyarországon gyártanak. A tellúr nevű elemet kutatóreaktorban besugározva jön létre a 8 napos felezési idejű jód-131 izotóp, amelyet speciális leválasztás és feldolgozás során lehet alkalmassá tenni orvosi felhasználásra.
Hazánkban a Csillebércen működő Izotóp Intézet Kft. rendelkezik engedéllyel és tapasztalatokkal a jód-131 gyártásában.
Az Izotóp Intézet Kft. laboratóriumában 2011. első felében észleltük, hogy a gyártási eljárás során a kéményen keresztül kibocsátott, „elszökő” jód-131 mennyisége megnövekedett. A kibocsátások jóval a határértékek alatt maradtak, de a június-augusztus időszakban a I-131 izotópelőállítást abbahagytuk, és a kibocsátás szokásos értékre történő visszacsökkentése érdekében a jódot feldolgozó fülke szűrőrendszerében átalakításokat hajtottunk végre 2011. nyarán.
Laboratóriumunkban 2011. szeptemberétől újra megkezdődött a jód-131 gyártása, melynek során azt tapasztaltuk, hogy a kibocsátások nem álltak vissza a korábban szokásos szintre. Jelenlegi vizsgálataink szerint az új szűrőrendszer korábbinál magasabb szűrőellenállását további műszaki intézkedésekkel korrigálni kell. Az ehhez kapcsolódó átalakítások folyamatban vannak. Ezek befejezéséig további jód-131 gyártására nem fog sor kerülni.
A 2011. január-májusi gyártási tevékenységből az összkibocsátás kb. 300 GBq (giga-bekerel) volt, míg a 2011. szeptember – november időszakban az összkibocsátás 324 GBq értékűre tehető. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal által megadott dózismegszorításból származtatott éves kibocsátási korlát az Izotóp Intézet Kft. esetén 1600 GBq, tehát eddig az éves korlát kb. 39 %-át bocsátottuk ki.
Az elmúlt hetekben Budapest légterében mért jód-131 egy hányada nagy valószínűséggel az Izotóp Intézet Kft. általi kibocsátásból származott. Hangsúlyozzuk, hogy a kibocsátások az éves korlátok alatt maradtak, és a környezetellenőrző állomások által mért aktivitáskoncentrációkból származó lakossági dózisok elhanyagolhatóak, így azoknak egészségügyi, sugáregészségügyi következményük nincsen.
Budapest, 2011. 11. 16.
Lakatos Mihály
ügyvezető igazgató
IZOTÓP INTÉZET KFT.
H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33.
H-1535 Budapest, Pf. 851
T. +36 1 3910802
