Összefoglaló a Fenntartható fejlődés bizottsága 2011. november 28-i meghallgatásáról az Izotóp Intézet Kft. telephelyén történt jód-131 izotóp-szennyezésről és a felügyeleti szervek intézkedéseiről.
A Fenntartható fejlődés bizottsága a Képviselői Irodaház V. emelet 520. számú tanácstermében 2011.november 28-án, 10:30 órakor tájékoztatót hallgatott meg az Izotóp Intézet Kft. telephelyén történt jód-131 izotóp-szennyezésről és a felügyeleti szervek intézkedéseiről.
Jávor Benedek bevezetőjében elmondta, hogy a bizottság most csak tájékozódik, hogy mikor és mi történt, továbbá, hogy mi okozta a késői nyilvánosságra-hozatalt. A fő kérdés, hogyan lehet megakadályozni egy hasonló eseményt.
Az ülésre az alábbi hatóságok és intézmények képviselőit hívták:
Magyar Tudományos Akadémia (MTA),
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF),
Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (kormányhivatal),
Országos Atomenergia Hivatal (OAH),
Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH),
Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI),
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KÖDUKÖTEVIFE)
A fő kérdésre a választ Rónaky Józseftől, az OAH elnökétől várják.
I. Tájékoztatás
Rónaky József (OAH) elsőként az OAH mandátumát ismertette, amely szerint az izotópgyártással kapcsolatban csak a nemzetközi tájékoztatás tartozik az OAH feladatkörébe. Az izotópgyártás hatósági ügyei a kormányhivatal feladatkörébe tartoznak. November 11-én hallott először arról, hogy a jódszint növekedett. (Az osztrákok a vidékfejlesztési tárcánál érdeklődtek.) Az osztrák kérdés úgy szólt, hogy mivel méréseik szerint a jód 131 szintje nőtt, van-e Pakson kibocsátás, mire azonnal tudtak válaszolni: "nincs". Még aznap tájékoztatást kapott a NAÜ veszélyhelyzeti központjától is, jelezték hogy Csehországban észlelték a jódot, illetve informálisan közölték, hogy más országok is jeleztek.
November 15-én a NAÜ az Izotóp Intézetről érdeklődött. Kérdezte, hogy mi történik az Izotóp Intézetben jódkibocsátásával. Az OAH a kormányhivataltól kért tájékoztatást, a kapott OSSKI adatokat, illetve az Izotóp Intézet kft-től kapott – lényegében azonos – adatok elküldték a NAÜ-nek. Ennyi volt az OAH feladata a tájékoztatásban.
Kossa György (ezredes, OKF) Nem nukleáris létesítményről van szó. Az Izotóp Intézet kft-t ellenőrizték (a kormányhivatal, mint illetékes hatóság vezetésével), és bár nem lakossági veszélyeztetésről van szó, az OKF részt vett a felülvizsgálatban. Teljes sugárvédelmi ellenőrzést is tartottak. Az ellenőrzés eredményeként a jódizotóp termelést felfüggesztették (a kft teljes működését nem). A felfüggesztés addig tart, amíg nem igazolják, hogy a megemelkedett kibocsátást okozó körülményeket elhárították. Az ezredes ismertette a különféle határértékeket és mért értékeket, ezek rezüméje, hogy csak határérték alatti eredmények vannak. Megállapították, hogy a dolgozókat nem érhette károsodás, következésképpen a lakosságot se, ezért nem tartották szükségesnek, hogy a széles nyilvánosságot tájékoztassák.
Kovács Márta (OTH, főosztályvezető) ismertette a felülvizsgálat eredményeit, melyek lényege, hogy a határérték alatt maradt kibocsátás nem okozott veszélyhelyzetet.
Dolla Eszter (igazgató, KÖDUKÖTEVIFE) elmondta, hogy november 17-én hallottak először a jódszennyezésről. Vizsgálatra a Dél-dunántúli KÖTEVIFE-t kérték föl, mert csak ez a felügyelőség rendelkezik laborral és szakemberrel az izotóp-kérdéskörben. November 21-én kezdődött a vizsgálat, ekkor már nem volt termelés. Megállapították ugyanakkor, hogy a kft nem tett eleget a 15/2001.(KÖM) rendelet 15.§-ának, mert az éves kibocsátás-kvóta 30 százalékának meghaladása esetén rendkívüli helyzetet kellett volna jelentenie. A felügyelőség kezdeményezte a kft felfüggesztését.
A tellur alapú (száraz-desztillációs) eljárással készülő jód esetén a kft-ben az elmúlt években a kibocsátás-maximumtól való eltérés 1-3 százalék között volt (ez tűréshatáron belüli érték). 2011-ben május 9-én 10 százalékot mértek, ezért a kft felülvizsgálta és javította a szűrőberendezést, a termelés felfüggesztése mellett. Szeptember 12-én újra 10 százalékot mértek, ám az előzőhöz hasonlóan ezt se jelentették a hatóságnak.
Pálinkás József (elnök, MTA): Az Izotóp Intézet kft többségi tulajdonosa az MTA. A tudomány-világkonferencián kapott először értesítést a jód-anomáliáról, ezért azonnal bekérte a kft-től az adatokat. Az adatok szerint három kibocsátás volt, amit a hatóság és a tulajdonos felé kellett volna jelezniük. December 9-ére hívta össze a kft-t, ahol – tulajdonosi jogkörben – szankciókra kerül majd sor. Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a lakosságot semmi bántalom nem érte. A jelentéstétel és a tájékoztatás elmulasztása ugyanakkor megengedhetetlen kötelezettségszegés.
Polgár Attila (decentrum-vezető főorvos, kormányhivatal): A hivatal engedélyezi elsőfokú hatóságként a sugárveszélyes munkahelyeket. Minden munkahelyet külön (személyre lebontva) engedélyeznek, mert egyetlen dolgozót se érhet semmiféle bántalom. A kft-vel több éve kapcsolatban állnak, minden engedélyüket folyamatosan rendben lévőnek találták. A jód-engedélyt éppen most (szeptemberben) újították meg. Most, a szakhatóságokkal együtt, november 21-én tartott átfogó felülvizsgálat után, november 25-én visszavonták a szárazdesztillációs I-131 gyártási tevékenység engedélyét. A felfüggesztés egyik indoka, hogy a KÖDUKÖTEVIFE megállapítása szerint a kft nem teljesítette a 15/2001.(KÖM) rendeletben előírt kötelezettségeit. Az indokolás szerint: "Fentiek alapján megállapítottam, hogy a hatósági helyszíni bejárás során tapasztalt körülmények a szárazdesztillációs I-131 gyártási tevékenység azonnali hatályú helyszíni felfüggesztését súlyos kárral fenyegető helyzet kialakulásának megelőzése érdekében szükségessé tették, annak fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását megalapozták."
Sáfrány Géza (főigazgató főorvos, OSSKI): Az OSSKI mandátumában nincs hatósági jogkör, csak szakértői vélemény adására jogosultak az OTH felé. November 19-én kerültek kapcsolatba az üggyel. Megállapították, hogy a növekmény ellenére, a dolgozókat és a lakosságot illető káros következményekkel nem kell számolni. Az OSSKI minden adata nyilvános, a honlapjukon hozzáférhető. Itt a megemelkedett szintek is nyomon követhetők, a megemelkedett szint is látható.
II. A képviselők kérdései
Kepli Lajos (Jobbik): Vihar egy pohár vízben. Saját méréseik szerint is csak jelentéktelen többletkibocsátás történt. A Jobbik álláspontja szerint az eseményt figyelemelterelésre lehet használni, de kívánatosnak tartják, hogy politikai hangulatkeltésre ne használja senki.
Nagy Andor (KDNP): Háromféle információ hangzott el. 1. Nem káros az egészségre. Magyarországon hol vannak sugárveszélyes munkahelyek? 2. Rengeteg hatóság van. (Itt most 7 db.) Nem sok ez? Jól működik-e Magyarországon az észlelőrendszer, ha a jódszennyezést is külföldön vették észre? 3. A cég tájékoztatási kötelezettséget mulasztott. Kérdés: Milyen nagyobb baj fordulhat még elő a kémény problémái miatt?
Szabó Imre (MSZP): Álláspontja Nagy Andoréval egyezik.Ha a szennyezés ügye már szeptemberben nyilvánosságra került volna, akkor most nem lenne "ügy". Az OSSKI részéről elhangzott, hogy egy "ügyes újságírónak" – aki külföldi honlapokról tájékozódott – köszönhetjük az ügy kipattanását. Ezzel ellentétben ő (Szabó Imre) nem "ügyesnek", hanem lelkiismeretesnek tartja az újságírót. Van-e válasz arra, hogy veszélyes anyaggal ilyesmi nem fordulhat elő, mert ezeket azonnal észreveszik?
Fülöp István (Fidesz): A kibocsátó mér, jelent, és ennek alapján a hatóság intézkedik. Lehet-e ebben az eljárásban bízni? Mi történik a rosszul működő kéménnyel? Meg fogják szüntetni?
Szili Katalin (függgetlen): Miért külföldön vették észre a szennyezést? Itt kezdődik a dolog. (Szerencsére nem volt veszélyes az emberre.) Felháborítónak tartja, hogy a tulajdonos és a hatóság is a sajtóból "értesül".
Jávor Benedek (LMP): Már 2010-ben kezdődött az anomális kibocsátás, erről egy év múlva, külföldről értesülnek a magyar hatóságok. Ráadásul először le is tagadták, hogy bármi szennyezés történt volna. A szeptemberi hatósági ellenőrzéskor (amelyik mindent rendben talált), az OSSKI adatai szerint éppen többletkibocsátás folyt. Ez nem tűnt föl a hatóságnak? (Csak a rendetlenséget rótták föl az ellenőrzés során.) Ezért az igazi kérdés, hogy jól működik-e a magyar hatósági rendszer?
Miért csak a Dél-dunántúli felügyelőségnek van laborja és szakemberei, mikor Pest megyében is van bőven hatósági ellenőrzés alatt tartandó sugárveszélyes üzem?
A jód-125 kibocsátás szintjének növekedését is észlelték. Ez is a kft-ből jön vagy máshonnan? Európai összehasonlításban a magyar határértékszintek enyhék (a belga például ötször alacsonyabb). Miért?
A mostani ellenőrzésnél mértek a kft területén határértéket meghaladó szennyezést is (a garázskapuban). Ennek mi az oka? Hogyan fogják megszüntetni?
Koncz Ferenc (Fidesz): Biztos, hogy ez a magyar esemény okozta az európai kiugrásokat, vagy csak hozzájárult valami máshoz? Hogyan (milyen adatok alapján) lehetne ezt eldönteni? Nem költői túlzás a magyar hiba egyedüliségének azonnali elfogadása?
III. Válaszok
A kérdések egy részére születtek válaszok. Ezek kivétel nélkül azt a tényt részletezték, hogy a lakosságot nem érte káros hatás (rengeteg szám hangzott el), mert a jódszennyezés valóban csak "egy pohár vizet" érintő esemény volt.
Az ülésen átadták a november 16-i és a november 21-i sugáregészségügyi ellenőrzések jegyzőkönyvét, a felügyelőség november 21-i jegyzőkönyvét, a kormányhivatal november 25-i felfüggesztő határozatát, valamint az OSSKI november 15-én kelt, a lakosság terhelésére vonatkozó adatairól készített összefoglalását.
LÁSD MÉG: Ez volna a magyar sugárvédelem?
