Hazánk 2020-ra az EU27-ek között, amennyiben a hazai szabályozás ilyen mértékű rugalmatlanságot mutat, nemcsak a szélenergia felhasználás részaránya (a teljes hazai villamosenergia termeléshez képest), hanem a teljes megújuló energiatermelés tekintetében is a legutolsó lesz.
A Magyar Szélenergia Ipari Társaság az elmúlt hónapokban elhangzott vélemények alapján, illetve a megjelent és elfogadott dokumentumok kapcsán fontosnak tartotta, hogy elkészítse részletes szakmai véleményét a szélenergia ipart érintő aktuális kérdések tisztázására. Ahhoz, hogy a megjelölt célokat valóban elérjék a koncepciók alapján kidolgozandó szabályozások, további pontosításokhoz kíván a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) javaslatokat tenni, melyet ma hivatalosan is eljuttat az érintett minisztériumnak, parlamenti bizottságoknak, szakmai, érdekképviseleti szervezeteknek, továbbá a sajtó képviselőinek.
Kiemelten fontosnak tartjuk az elkészített anyagaink további érdemi megvitatását, mellyel el kívánjuk érni, hogy elkezdődjön egy intenzívebb eszmecsere a döntéshozók és az ipart képviselő MSZIT között. A kidolgozott anyagok alapján társaságunk egyeztetést kezdeményez az érintett szervezetekkel, bizottságokkal, döntéshozókkal.
Lényegesnek tartjuk ezen kívül felhívni a figyelmet a fent említett célok elérése érdekében a "Gazdaságzöldítés Németországban és Magyarországon" című konferencián elhangzottakra. A nemzetközi előadók beszédei alapján egyértelművé vált, hogy Európa fejlett államai a gazdasági válság ellenére is komoly törekvéseket tesznek annak érdekében, hogy biztosítsák a nemzeti és közösségi érdekeket is egyaránt meghatározó hosszútávú energiapolitikai célkitűzéseiket. Kiemelten szorgalmazzák a megújuló energiaforrások hasznosításának térnyerését, ennek egyik élharcosa Németország, ahol az energetikai és környezetvédelmi célkitűzések példamutató bátorsága és jövőbelátása miatt, valamint a hagyományos energiahordozóktól való függőség csökkentése érdekében 2050-re az energiafelhasználás túlnyomó részét megújuló energiaforrásokból kívánják biztosítani.
Megfontolást igényel továbbá az elmúlt napokban megjelent, hazánk energiapolitikáját is érzékenyen érintő felvetés, amely 2014-et követően egységes, uniós szintű politizálást látna szívesen az energiaellátás területén, mely akár az egységes energiapolitikai, megújulós célokat nem teljesítő tagállamokat érintő szankciók bevezetését vonhatná maga után.
Szeretnénk felhívni döntéshozóink figyelmét tehát arra, hogy hazánkban bár előrelépések valóban történtek, ennek mértéke és sebessége azonban egyelőre hihetetlen mértékben elmarad az Európa országait nagyrészt jellemző célkitűzésektől. Először is fontosnak tartjuk kiemelni az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) – mely az európai szélenergia ipar legmeghatározóbb érdekszervezete- másfél hónappal ezelőtti "Pure Power" című tanulmányában közzétett adatait. A kiadványban szereplő szcenáriók világosan mutatják, hogy hazánk 2020-ra az EU27-ek között, amennyiben a hazai szabályozás ilyen mértékű rugalmatlanságot mutat, nemcsak a szélenergia felhasználás részaránya (a teljes hazai villamosenergia termeléshez képest), hanem a teljes megújuló energiatermelés tekintetében is a legutolsó lesz.
Továbbá fontosnak tartjuk kiemelni azt a vitathatatlan tényt, hogy a szélenergia hazai kiaknázásának jótékony hatása nemcsak a környezeti terhelés csökkentését, az energiaellátás biztonságának javítását, hanem komoly munkahelyteremtési lehetőséget is biztosít. Erre egyrészt lehetőséget ad a gépgyártás hazai beszállítói arányának növelése, másrészt az erőművek kivitelezésénél jelentkező építőipari tevékenységek. Megoldást biztosítana továbbá a hazai gyártókapacitások fejlesztése, amelynek termékei más ipari területeken is egyaránt felhasználhatók lennének. Mivel a magyarországi potenciál lehetővé tenné – konzervatívabb becslések szerint is – a jelenlegi kapacitás hétszeresének bővítését is, a szélerőmű rotorlapátok, illetve oszlopok hazai gyártása is reálisan megvalósítható célkitűzés lenne. Továbbá távlati tervek között szerepelhet Magyarország régiós központtá alakítása, amelyhez nyilvánvalóan társulna a komplett gyártókapacitások Magyarországra telepítése.
Kérjük tehát a szakma érintett döntéshozóit a szakmai javaslatok, vélemények megfontolására és a már említett egyeztetések mihamarabbi megkezdésére, amelyre ezúton is készségesen újra felajánljuk segítségünket!
A Magyar Szélenergia Ipari Társaság javaslatai a METÁR koncepcióhoz (726 KB pdf)
HÁTTÉR:
Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) A Magyar Szélenergia Ipari Társaságot (MSZIT) a magyarországi szélenergia-ipar meghatározó gazdasági szereplői alapították 2010-ben azzal a céllal, hogy a tagság és a szélenergia-ipar érdekeit koordináltan, egyedi érdektől mentesen, szakmai alapon és professzionális módon képviselő szervezet jöjjön létre. A társaság tagságának együttes szélenergia kapacitása 248 MW, ezzel a teljes a hazai széleremű-kapacitás kétharmadát jeleníti meg, és mintegy 130 milliárd forintos magyarországi beruházási értéket képvisel. Az MSZIT tagjai együttesen több mint 600 GWh villamos energiát állítanak elő évente. A valódi megújuló erőforrásra alapozott termelés évente közel 380 000 tonna széndioxid kibocsátás megtakarítását jelenti Magyarország számára. Az MSZIT célja, hogy a szélenergia a valódi megújulók között megfelelő súllyal megjelenjen, a terület műszaki és jogi szabályozása hosszú távon stabil és kiszámítható legyen.
Kapcsolódó anyagok:
