Marék Veronika könyvei, a természet szeretetét sugárzó Kippkopp történetek, Boribon újabb és újabb kalandjai vagy a Laci és az oroszlán, évtizedek óta népszerűek a gyerekek körében. A csütörtökön kezdődő 83. Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelent újdonság ürügyén beszélgettünk az írónővel pályájáról, terveiről.
Boribon és Annipanni kalandjain generációk nevelkedtek. Hányadik a sorban a most megjelenő könyv?
Boribon házikója a tizenegyedik kötet a sorozatból. 1970-ben jelent meg először Boribon és Annipanni, amelyet újabb és újabb könyvek követtek.
A korábbi Boribon még másképp nézett ki, szürke volt, és Annipanni sem szerepelt.
Életem első mesekönyve, amelyet tizenhét éves koromban írtam, egy Boribon nevű játékmackóról szólt, aztán 1970-ben újabb mesét írtam, Boribon és Annipanni címmel. Ez a kismackó más színű és másféle lény is, élőlény. Az előbbi egy játékmackó volt, ez pedig Annipanni „fiacskája”. Eltelt 15 év, azt gondoltam, első mesekönyvemnek nem lesz több kiadása, a név –Boribon- továbbra is nagyon tetszett, így aztán az új figurának is ezt a nevet adtam. Aztán a régi Boribon is feltámadt, megint lehet kapni, de nem összetéveszthető, nem is hasonlítanak, így ebből semmi zavar nem származik.
Marék Veronika
A legelső mű a Bem téri gyerekek volt, ha jól tudom.
Nem, csak a kiadás szempontjából volt első. Érdekes történet, amikor az Ifjúsági Könyvkiadó gondolkodott, hogy kiadja-e a Boribont, íratott velem egy másik mesét, ez volt a Bem téri gyerekek, vajon tudok-e mást is írni, mondván, nem indít el a pályán olyan szerzőt, aki később nem produkál majd. Időrendben a Boribon készült előbb, de csak később, 1958-ban jelent meg először.
Manapság hihetetlen, hogy pszichológus véleményét is kikérte a kiadó, való-e ez a könyv gyereknek? Az igenlő válasz megérkezett Dr.G. Donáth Blankától, aki azon túl, hogy kiadásra érdemesnek tartotta a mesémet, üzent, hogy rám is kíváncsi. Repültem, annyira meghatott az érdeklődése. A találkozásból egy ötvenhét éve fennálló barátság lett…
Sok kisfiú kedvence volt a Laci és az oroszlán, amely 1961-ben került először a könyvesboltba. Több mint ötven év telt el azóta. Érdeklődnek még iránta a gyerekek?
Nagyonis! A többi könyvemmel együtt sok nyelvre lefordították és kapható itthon is. Külön érdekesség a fekete borító, amelyhez ragaszkodom azóta is. Így került ki 1964-ben a Frankfurti Könyvvásárra és ott látta meg egy japán könyvkiadó, aki pont a fekete borítóra figyelt fel először. A könyvbe betekintve a kiadás mellett döntött 1965-ben.
Nagyon jó fordítóra lelt Tokunaga Yasumoto személyében, aki élt is Magyarországon, Eötvös kollégista volt, majd a Tokiói Egyetem finnugor szakos professzora lett. Lacinak töretlen sikere van Japánban, évente jelenik meg és fogy el azóta is. Nekem meglepő volt, hogy milyen sok japán nő szereti, ott egyáltalán nem számít fiús könyvnek. Sőt!
Japánban a többi könyvem is folyamatosan kapható.
Más nyelveken is megjelentek a könyvei?
A japán volt az első, majd a német, angol, szerb, román, lengyel, spanyol és végül a koreai következett. Hamarosan szlovákul is kapható lesz Annipanni, akit ott Ankapankának fognak hívni. Az elmúlt év nagy meglepetése volt, hogy
kiadták kínaiul a Laci és az oroszlánt. Méghozzá nemcsak a hétköznapi, hanem az irodalmi kínai nyelven is.
Miért pont Annipanni?
Amikor még gyerek voltam, a házunkban az egyik apuka nemcsak Ancsapancsának, hanem Annipanninak is szólította a kislányát. Nagyon megtetszett ez a név.
A legtöbb meséhez Ön készíti az illusztrácókat is?
Igen, ez praktikus megoldás, csak akkor térek el ettől, ha olyan feladattal kerülök szembe, amit nem tudok megoldani, például ha korrekt közlekedési eszközöket, vagy felnőtteket kellene ábrázolni.
Boribon
Minden könyvére, nemcsak a Kippkopp sorozatra, jellemzőek a pontos növényábrázolások, akár ismeretterjesztő műbe is beillenének. Ennek mi a szerepe?
A művészi szabadság nem terjed odáig, hogy becsapjuk a gyerekeket, a pipacsnak 4 szirma van, ha pipacs.
Honnan jön természetszeretet? A Bem téren nőtt fel, jól tudom?
Az Orczy téren inkább, hiszen a Baross utcában laktunk.
Voltak vidéki rokonok?
Nem, de a szüleim nyaranta rendszeresen vidékre küldtek minket vadidegen emberekhez nyaralni. A tudatlan városi kislánynak módja volt megtapasztalni a falusi élet mindennapjait.
Megtanultam, hogy a disznó tényleg nagyon szereti a disznóparéjt, milyen is a zsurló, hol találom.
Mennyiben befolyásolták írói munkásságát a gyerekei, vagy az unokái?
Amikor írni kezdtem, még messze nem volt gyerekem, hiszen gimnazista voltam, sőt a környékemen se volt gyerek. Azt gondoltam, lehet úgy is mesét írni, hogy nem csupa „édes” dolgot írok és rajzolok. Amikor megszülettek a fiaim, észrevettem, hogy a 3-6 éves korosztály számára nincsenek könyvek. Vagy meséskönyvek vannak, vagy képes-lapozók. Az előbbi még sok, az utóbbi már kevés egy óvodásnak. Ez ma már nincs így, szerencsére van kínálat, hogy csak Bartos Erika könyveit említsem, de sok jó példát hozhatnék. Akkor viszont még nem így volt, így aztán megszületett Annipanni és Boribon, majd Kippkopp is.
Újdonság a lemez- Boribon muzsikál-aminek Tallér Zsófia írta a zenéjét. Szép közös munka volt, díjat is nyert (Fonogram díj: Az év gyereklemeze,2010)
Mik a további tervei?
Új, rövid Kippkopp-meséket rajzolok a könyvbe, ami olyasmi lesz, mint a Kipppkopp és a hónapok. De most izgatottam várom a Könyvhetet: vajon mit szólnak a gyerekek Boribon házikójához???
Marék Veronika honlapja: www.marekveronika.hu.
Az Ünnepi Könyvhét honlapja: www.unnepikonyvhet.hu.
