A méretük, az alakjuk és a tojásrakási időszakuk is megváltozik. A szárnyasok átalakulásáért azonban nem csak az emelkedő hőmérséklet a felelős.
Negyedével kevesebb fiókát nevelnek már a kerti poszáták, tizenkét nappal korábban rakják le a tojásaikat a csilpcsalpfüzikék, a verébalakúak zsugorodnak – néhány kiragadott példa abból a tanulmányból, mely a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban jelent meg, és amely a klímaváltozás az európai madárfajokra gyakorolt hatását igyekezett felmérni.
A The Guardian összefoglalója szerint a kutatócsoport brit és holland adatbázisokban hatvan különböző madárfaj a ’60-as évek közepe óta gyűjtött adatait nézte át. Kifejezetten azt vizsgálták, hogy a feljegyzések szerint hogyan alakult a fajok tojóidőszaka, utódszáma és morfológiája.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy az emelkedő hőmérséklet hatására a verébalakúak egyre kisebbek lesznek, de az nem volt világos, hogy a zsugorodásuk a globális felmelegedés közvetlen következménye, vagy azért megy végbe, mert a hőség következtében a madarak egyre kevesebb táplálékot tudnak találni. A tudósok a jelen kutatásban ezért azt vizsgálták, hogy az idő múlásával bekövetkezett változások mekkora arányban kapcsolódnak a felmelegedéshez, hogy a felmelegedés egyes fajokat vagy tulajdonságokat jobban érint-e, mint másokat, valamint azt, hogy a hőmérséklettel nem összefüggő egyéb tényezők erősítik-e ezeket a hatásokat.
Azt találták, hogy a megváltozó jellemzők 57 százalékáért az emelkedő hőmérséklet tehető felelőssé, a továbbiakért viszont egyéb tényezők, mint az urbanizáció, a légszennyezés, az élőhelyek pusztulása és további, egyelőre ismeretlen faktorok. A vizsgált fajok 32 százalékánál jegyeztek fel a hőmérséklet emelkedésével összefüggésben alakváltozásokat. Minden egyes plusz Celsius-fokkal átlagosan 0,45 százalékkal csökkent ezen fajok egyedeinek mérete. A vizsgált fajok 86 százalékánál jegyeztek fel változásokat a tojásrakási időszakban, a fajok 31 százalékánál pedig módosult az utódok száma. Az alakváltozás egyébként nem mindig zsugorodást jelent, a kerti rozsdafarkúak például nőni kezdtek az elmúlt évtizedekben.
A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a költési időszakok eltolódása felboríthatja az ökoszisztéma egyensúlyát, lényegében úgy, hogy most már más időszakban születnek meg a fiókák, mint amikor a táplálék elérhetővé válik a számukra.
Nyitókép: barna füzike kép: Lukács Katalin Odett MME
