Zajlik a kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén. A LIFE+ Természet program tavaly ősszel indult el a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vezetésével.
Az öt éven át tartó pályázat 2,7 millió euróba kerül, amelynek 75%-át az Európai Unió biztosítja a Natura 2000 területek megőrzésére és példaértékű kezelésére elkülönített LIFE alapból. Pályázati partnereink a Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal, a Honvédelmi Minisztérium Budapesti Erdőgazdaság Zrt. és a WWF Magyarország.
A projekt 7300 hektárt ölel fel: a Táborfalvai Lő- és Gyakorlóteret és a Dabasi Turjános Természetvédelmi Területet foglalja magába.
A Táborfalva-Örkény-Tatárszentgyörgy-Dabas térségében fekvő, 1876-ban alapított honvédségi terület a második legnagyobb aktívan használt katonai lőtér Magyarországon. A Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület 1965 óta áll országos védelem alatt. Akárcsak Európa más országaiban, a hadsereg jelenléte itt is komoly védelmet jelentett a természetes élőhelyek fennmaradásához. Mivel elzárt területről van szó, sikerült elkerülni a beépítést vagy szántók kialakítását. Ennek köszönhetően ma itt található a Duna-Tisza közi Homokhátság legnagyobb összefüggő vizes és homoki élőhely-rendszere, ami hajdan az alföldi táj egészét jellemezte.
A pályázati terület északi részén éger-kőris láperdők, üde és kiszáradó láprétek, déli részén nyílt és zárt homokpusztagyepek, borókás-nyárasok, homoki tölgyes foltok fordulnak elő. Több száz természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint ritka faj él itt, és a kutatásnak köszönhetően folyamatosan kerülnek elő újabbak. A Dabasi Turjános Természetvédelmi Területen például 10 kosborféle él! Ugyanitt tenyészik a ritka, jégkorból fennmaradt (reliktum) faj, a csengettyűvirág (Adenophora liliifolia) is. A Táborfalvai lőtéren a bennszülött homoki nőszirom (Iris arenaria) milliós tőszámmal fordul elő. Az óriás útifű (Plantago maxima) kevés ismert hazai állományából kettő a lőtéren található. A terület a rovartani szakemberek Mekkája: például a magyar futrinka (Carabus hungaricus) legnagyobb hazai állományának, és számos ritka lepkefajnak is ez a régió ad otthont. Zászlóshajó fajunk a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis), amely az egyetlen bennszülött gerinces alfaj Magyarországon és Európa egyik legveszélyeztetettebb hüllője. E kígyófajnak a legutóbbi időkig jelentős populációja élt a pályázati területen, mára az állomány sajnos néhány egyedre zsugorodott. A területen időről időre a túzok (Otis tarda) is megjelenik.
Az Alföld rejtett kincse a Turjánvidék – galériához katt a képre!
A Turjánvidék értékes élőhelyeit és fajait számos tényező veszélyezteti. Az egyik fő probléma a terület kiszáradása, melyet a kevés csapadék, a melegedő éghajlat és a mesterséges lecsapolások összetett hatása okoz. Ennek eredményeként a vízigényes élőhelyek és a hozzájuk kötődő fajok fokozatosan visszaszorulnak. Emellett az agresszív özönnövények terjedése is aggasztó. Közülük pályázati területünkön elsősorban az akác, kései meggy, nyugati ostorfa, bálványfa, keskenylevelű ezüstfa, zöld juhar, valamint a lágyszárú selyemkóró tenyészik. Ezek kiszorítják az őshonos fajok egy részét és átalakítják, elszegényítik az élőhelyeket. A régióban jellemző intenzív kaszálás miatt a gyepszerkezet egynemű lesz, ami nagymértékben csökkenti a fajok változatosságát, és a rákosi vipera számára is hátrányos.
A Turjánvidék LIFE+ programban különböző természetvédelmi beavatkozásokkal igyekszünk megszüntetni ezeket a kedvezőtlen folyamatokat. Vízügyi műtárgyak építésével, vízvisszatartással gátoljuk meg, hogy a vizes élőhelyek kiszáradjanak. Eltávolítjuk a tájidegen növényeket, helyükre – ahol szükséges – őshonos fafajokat telepítünk, hogy az élőhelyek természetessége javuljon. A rákosi viperának a gyepterületek bővítésével alakítunk ki egy 500 hektáros egybefüggő élőhelyet, amelyet szürkemarhák legelnek majd. A katonákkal közösen dolgozunk azon, hogyan lehet a lőtér működése közben megóvni a terület természeti értékeit. Programunk keretében nagy hangsúlyt fektetünk a tájékoztatásra, valamint a természetvédelmi kezelés eredményeinek nyomon követésére is.
