Három romániai környezetvédő szervezet közös közleményben tiltakozik az ellen, hogy a temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség kiadta az engedélyt a Déva melletti Felsőcsertésre tervezett, cián-technológiájú aranybánya megnyitására. A szaktárca vizsgálatot rendelt el.
Az erdélyi Érchegységben, a Dévához közeli Felsőcsertésen (Certej), a kanadai Eldorado Gold Corporation (EGC) készül aranybányát nyitni, amelynél a verespataki projekthez hasonlóan, nagy mennyiségű cián felhasználásával mosnák ki az aranyat az ércből.
A Független Környezetfejlesztési Központ, a verespataki Alburnus Maior Egyesület és a Re.Generation Egyesület az ellen tiltakozik, hogy tudomásuk szerint a cég kárrendezési biztosítékok nélkül kapott július ötödikén környezetvédelmi engedélyt, az állammal kötött koncessziós szerződése pedig – a verespatakihoz hasonlóan – titkos.
Rovana Plumb, Románia környezetvédelmi és erdészeti minisztere – a zöldek tiltakozása nyomán – ma az ügy sürgős kivizsgálására szólította fel a környezetvédelmi őrség és a környezetvédelmi ügynökség országos szerveit, "tekintettel arra, hogy országos jelentőségű projektektről van szó". A szaktárca közleménye szerint, amennyiben kiderül, hogy a temesvári regionális ügynökség a felsőcsertési bányaprojekt engedélyezésénél nem tartotta be a hatályos jogszabályokat, visszavonják az engedélyt – közölte ma az Agerpres hírügynökség.
A környezetvédő szervezetek közleménye szerint a felsőcsertési bányaprojekt 456 hektáros terület foglalna el, 45 millió tonna ércet zúznának össze, hogy abból 16 éven keresztül, évi 1.653 tonna nátrium-cianid felhasználásával összesen mintegy 80 tonna aranyat mossanak ki. A verespataki tervekhez hasonlóan a cianidos, nehézfémekben gazdag zagyot egy 63 hektáros, nyílt ülepítőben tárolnák.
A zöldek értesülése szerint a fő befektető, a vancouveri tőzsdén jegyzett EGC Görögországban, Törökországban, Kínában és Braziliában is tevékenykedik. A cég állítólag 2011 decemberében vette át a European Goldfields-et, amelynek 80 százalékos részesedése van a Deva Gold SA-ban, míg a maradék 20 százalékot a az állami Minvest Deva birtokolja. A közlemény rámutat, hogy korábban a verespataki beruházó Rosia Montana Gold Corporationt (RMGC) és a Deva Gold SA-t ugyanaz a Frank Vasile Timis pénzelte, aki az RMGC-ben főrészvényes Gabriel Resources alapító-elnöke volt.
A környezetvédők azt is nehezményezik, hogy a temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség a EGC-nek kiállított engedélyben állítólag jóváhagyta több mint száz hektár védett erdő kivágását és csaknem 30 millió köbméter víz kiszivattyúzását a Marosból.
A román környezetvédő szervezetek "a környezeti hatástanulmányok és régészeti értékmentés teljes hiányára, az emberi egészségre veszélyes anyagok használatára" hivatkozva közölték, feljogosítva érzik magukat, hogy az Európai Bizottsághoz forduljanak az ügyben.
