Az LMP véleménye szerint a kormány a “kukába dobta” a környezetvédelmet és az elmúlt évben ott is tartotta az ágazatot. A természetvédelem területét a forrás- és szakemberhiány jellemzi, teljesen szétverték a vízügyet, és a kormányzati döntések miatt január 1-jétől megbénult a sugárvédelmi hatósági rendszer. Az energiapolitikai és klímavédelem területén a helyzet rosszabb mint valaha.
Jávor Benedek képviselő az ellenzéki párt tegnapi – a tavalyi évet a környezetvédelem és az agrárium szempontjából értékelő – sajtótájékoztatóján azt mondta, a környezetvédelmi szektor már a kormány megalakulásakor erős üzenetet kapott azzal, hogy felszámolták a környezetvédelmi tárcát, ami helyett egy "alárendelt" államtitkárság jött létre. Ez utóbbi képtelen volt a környezetvédelem érdekeit hatékonyan érvényesíteni, az érdemi kérdésekben nem emelte fel a szavát és minden konfliktushelyzetben alulmaradt – mondta a fenntartható fejlődés bizottság LMP-s vezetője.
Szerinte az államtitkárság egyedül a hulladékgazdálkodás területén mutatkozott aktívnak, de "talán jobb lett volna, ha nem teszi". A termékdíjtörvény módosításával és az új hulladéktörvény elfogadásával egy átláthatatlan rendszer jött létre, amelyik alkalmatlan arra, hogy csökkentse a hulladékkibocsátást és elősegítse a hulladékok minél nagyobb arányú újrafeldolgozását – értékelt. Azt mondta, a természetvédelem területét a forrás- és szakemberhiány jellemzi, gyakorlatilag teljesen szétverték a vízügyet, és a kormányzati döntések miatt január 1-jétől megbénult a sugárvédelmi hatósági rendszer.
Az energiapolitikai és klímavédelem területén a helyzet rosszabb, mint valaha – bírált tovább Jávor Benedek. Hangsúlyozta, hogy a kormány választási ígéretei ellenére máig nem állt fel a zöldbank és nincsen százmilliárdos épületfelújítási program sem.
Frakciótársa, Szabó Rebeka arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly az elmúlt évtized legsúlyosabb aszálya sújtotta az országot, de a kormányzatnak nem sikerült lépéseket tenni az időjárási szélsőségek hatásainak tompítására.
A 2012-es évben lehetett először találkozni az állami földbérletekkel kapcsolatos botrányokkal – folytatta az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának tagja. Hozzátette, hogy amikor az első eredmények napvilágot láttak, kiderült, Fejér megyében "helyi gazdálkodó szinte nem is kapott földet". A területek 70-80 százaléka jó politikai kapcsolatokkal rendelkező "új földesurak kezébe vándorolt"; később látszott, hogy más megyékben is hasonló helyzet alakult ki – jelentette ki. Jelezte, hogy a kormány az év lezárásaként – a kritikák ellenére – alaptörvénybe foglalt egy majdani, az integrált termelésszervezésről szóló törvényt. Szabó Rebeka arra is kitért, hogy a kabinet intézkedései miatt a kajászói után már az országban több helyen is gazdatanácsok alakultak, mert látják, hogy "nekik maguknak kell a saját kezükbe venni az ügyeiket és ellenőrzést gyakorolni az állami földügyletek és a földbirtok-politikával kapcsolatos szándékok fölött".
