Ecuador több mint 3 millió hektár érintetlen amazonasi esőerdőt készül értékesíteni kínai olajvállalatoknak. A helyi őslakosok azt állítják, hogy nem adták hozzájárulásukat az olajipari projektekhez, miközben politikusok Pekingbe utaztak az ajánlattételi eljárás ismertetésére.
Ecuadori őslakosok csoportjai azt állítják, hogy a tervezett olajipari projektek tönkretennék a környezetet és veszélyeztetik hagyományos életformájukat. Ecuador több mint 3 millió hektár érintetlen amazonasi esőerdőt készül értékesíteni kínai olajvállalatoknak, ami feldühíti az őslakosokat, s rávilágít arra is, hogy mi az ára Kína csillapíthatatlan energiaéhségének.
A Peking központjában található Hilton szállóban – az ajánlattételi eljárást népszerűsítő roadshow negyedik állomásán – ecuadori politikusok egy csoportja ajánlattételi megállapodást nyújtott át kínai olajipari vállalatok képviselőinek. Az őslakosok a korábbi megbeszélések helyszínén – Ecuador fővárosában, Quitóban, továbbá Houstonban és Párizsban – is tiltakoztak. A roadshow résztvevői a kínai olajvállalatok, többek között a China Petrochemical és a China National Offshore Oil, jól öltözött képviselői voltak. „Ecuador kölcsönös előnyökön alapuló, win-win kapcsolat kialakítására törekszik.” – mondta megnyitó beszédében Ecuador pekingi nagykövete.
A kaliforniai központtal működő Amazon Watch nem kormányzati szervezet szerint az érintett területen élő hét őslakos csoport azt állítja, hogy nem járult hozzá a környezetet tönkretevő, s az ő hagyományos életformájukat veszélyeztető olajipari projektekhez.
„Követeljük a világ állami és magán tulajdonban lévő olajvállalataitól, hogy ne vegyenek részt az ajánlattételi folyamatban, amely módszeresen megsérti hét őslakos nemzetiség jogait azáltal, hogy olajipari projekteket kényszerít ősi földjükre.” – írta tavaly ősszel nyílt levelében egy szervezett ecuadori őslakos-szövetség.
Ecuador szénhidrogén-ipari minisztere, Andrés Donoso Fabara, azzal vádolta meg az őslakosok vezetőit, hogy politikai céljaik érdekében hamis színben tüntetik fel közösségeiket. „Ezek a politikai babérokra törekvő fickók nem gondolnak a fejlődésre vagy a szegénység elleni küzdelemre.” – mondta. Fabara elmondta, hogy a kormányzat bizonyos földterületeket kivont az ajánlattételi eljárásból, mert nem bírta a helyi közösségek támogatását. „A jog lehetővé teszi számunkra, hogy – ha akarjuk – erőt alkalmazzunk és olyan tevékenységet is végezzünk, amit ők elleneznek.” – mondta. „De a mi politikánk nem ez.”
Az Amazon Watch azt mondja, hogy a megállapodás ellentétes lenne Kína új beruházási irányelveivel is, amelyeket a kereskedelmi és a környezetvédelmi minisztérium közösen fogadott el a múlt hónapban. Ezeknek az irányelveknek a harmadik záradéka kimondja, hogy a kínai vállatoknak külföldi működésük során „ elő kell segíteniük a helyi gazdaság, környezet és közösségek harmonikus fejlődését”.
Fabara azt mondta, hogy ő nem ismeri ezeket az irányelveket. „A világ minden részéről várjuk a befektetőket, nem csak Kínából.” – mondta. „De a kínai vállalatok természetesen nagyon agresszívak. Egy ajánlattételi folyamatnak ők lehetnek a nyertesei.”
Kritikusok szerint az államadósság jócskán befolyásolhatja az ecuadori kormány számításait. Az elmúlt nyár végén Ecuador 4,6 milliárd fonttal (7 milliárd dollárral) tartozott Kínának, ami GDP-je több mint 10%-át jelenti. Kína olajszállítások ellenében 2009-ben kezdte meg a több milliárd dollárra rúgó kölcsönök folyósítását Ecuadornak. A közelmúltban pedig Kína részt vállalt az ország két legnagyobb vízi energiával kapcsolatos fejlesztésében. Ecuador hamarosan 12,5 milliárd dollár költségvetésű olajfinomítót építhet kínai pénzügyi közreműködéssel.
„Én úgy látom, hogy itt főként a tartozásokról van szó: mivel az ecuadoriak ennyire függnek a kínaiaktól a fejlesztéseik finanszírozását illetően, arra is hajlandóak, hogy engedményeket tegyenek bizonyos területeken, amilyen például a szociális és környezetvédelmi szabályozás.” – mondta Adam Zuckerman, az Amazon Watch környezetvédelmi és emberi jogi aktivistája. „A nemzetközi befektetőknek szánt üzenetek nincsenek összhangban a valósággal.”
Tavaly júliusban az Amerika-közi emberi jogi bíróság a gazdag kulturális örökség és a biológiai változatosság védelme érdekében megtiltotta a csupán repülővel és kenuval megközelíthető Sarayaku, az Ecuador déli részén fekvő trópusi esőerdő területen az olajipari fejlesztéseket. A bíróság azt is elrendelte, hogy a kormányok kérjék az őslakos csoportok „szabad, előzetes és megfelelő információn alapuló hozzájárulását”, mielőtt a területeiken olajipari tevékenységről döntenének.
Az egyesült államokbeli spanyol nyelvű Telemundo hálózaton bemutattak egy olyan híradást, amelyben ecuadori őslakos csoportok tagjai – némelyek tradicionális festett arccal és fejdísszel – az ecuadori kormány roadshow-jának houstoni állomásán tiltakozó transzparenseket mutattak fel, illetve dulakodásba keveredtek a biztonsági erőkkel.
„Amit a kormányzat állít, miközben kiárusítja a földjeinket, nem igaz: nem kérték ki a véleményünket és azért vagyunk itt, hogy elmondjuk a nagybefektetőknek, hogy nem engedtük meg a földünk kizsákmányolását.” – mondta a riportban Narcisa Mashienta, az ecuadori shuar népcsoport egyik női vezetője.
