Fidesz-közeli üzletemberek és volt alkalmazottaik évek óta egyre intenzívebben vannak jelen a magyar energetikában és a megújulóenergia-piacon. Baji Csaba a Közgéptől került az MVM vezérigazgatói székébe, a MAVIR igazgatóságának elnöke pedig a Simicska Lajost barátjának tudó Töröcskei István, a cég felügyelőbizottságát pedig a Nyergesékkel szoros kapcsolatban álló Petykó Zoltán vezeti.
A Nyerges-Simicska duó tulajdonában lévő EOS Innovatív Zrt. sorra nyeri a különböző támogatási pályázatokat, de Pomázi Csaba sem marad ki a megújulóenergia-üzletből. A most közel három milliárddal megtámogatott PannErgy igazgatóságában pedig ott találjuk Töröcskei Istvánt is.
A PannErgy Nyrt. az ország egyik legjelentősebb megújulóenergia-hasznosításra létrejött vállalata – saját küldetésnyilatkozata szerint: „Célunk, hogy a Kárpát-medence vezető geotermikus energia vállalatává váljunk a legtisztább, megújuló energia előállításával”. A cégnek már vannak kisebb, a geotermikus energiát hasznosító beruházásai, de az igazi áttörést mindenki a miskolci távhő-projekttől várja. Ennek lényege, hogy a városi távfűtőművek (MIHŐ Kft.) elavult, földgázra épülő rendszerének egy részét geotermikus energiatermeléssel, vagyis a város közelében lévő kutakból kinyert hévíz hőjével váltják ki.
A tervek szerint így, geotermikus energiatermeléssel oldják meg az egész Avasi lakótelep melegvíz- és távhőellátását. Sőt, a projekt részeként egy csúcstechnológiát képviselő üvegházi kertészetben a távfűtés hulladékhőjét is hasznosítani fogják – erre nyerte most a PannErgy a 2,8 milliárd forintot. A három évvel ezelőtt indult, akkor 35-40 millió euróra becsült összköltségű beruházás azonban jelentős csúszásban van: a még most sem működő rendszernek már a tavaly indult fűtési szezonban energiát kellett volna szolgáltatnia.
Támogatás innen-onnan
A PannErgy Nyrt-nek számos magyar és külföldi leányvállalata van, ezek közül kettő már nyert nagyobb összegű támogatást a miskolci projektre. A Kuala Ingatlanhasznosító Kft. a tavaly decemberben megkötött szerződés szerint mintegy 310 millió forintot nyert a miskolci projekt előkészítésére– az összeg nagy részét már ki is fizették. A PannErgy Nyrt. másik leányvállalata, a PannErgy Geotermikus Zrt-n keresztül a társaság többségi tulajdonában lévő Miskolci Geotermia Zrt. pedig három különböző pályázaton összesen 1 milliárd 480 millió forint támogatáshoz jutott. Tehát a PannErgy miskolci geotermikus projektjébe a magyar állam eddig több mint 4,5 milliárd forint támogatással szállt be – nagyságrendileg a beruházás tervezett költségének felével. Különös módon a leányvállalatai által korábban nyert pályázati támogatásokat a PannErgy nemigen verte nagydobra, így azok sokat nem is lendítettek a részvények árfolyamán. A fórumozó kisrészvényesek körében persze vad találgatások indultak, hogy kinek az érdekeit szolgálja ez a furcsa kommunikáció.
De máshonnét is érkezett nem várt támogatás a cégnek. Március 22-én törvényjavaslatot nyújtott be Fazekas Sándor miniszter a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása érdekében. A javaslat lényegében a „visszasajtolási” kötelezettség általános eltörlését jelenti: a jelenlegi szabályozás szerint 2015-től az energiatermelés céljából kinyert termálvizet a hasznosítás után mindenkinek – legyen az fóliasátras őstermelő vagy energetikai nagyvállalat -, vissza kell juttatnia oda, ahonnét kiszivattyúzták, ez a visszasajtolási kötelezettség. A moratórium eredetileg 2012-ben járt volna le, ezt tolták ki néhány éve 2015-ig. A Fazekas-féle javaslat ennek a kötelezettségnek a bevezetését halasztja el ismét, ezúttal 2025-ig.
A vidékfejlesztési miniszter kezdeményezése mögött nyilván azoknak az alföldi termálvizet hasznosító kertészeteknek a lobbija áll, amelyeknek a versenyképességét jelentősen rontaná a visszasajtolás többletköltsége. Noha a visszatáplálásra szolgáló kutak már elkészültek, az üzemeletetési költségek csökkenése révén rövid távon haszonélvezője lehet a miskolci távhő projekt is a meghosszabbított moratóriumnak. Szakértők szerint végső soron még az az abszurd megoldás sem kizárt, hogy a visszatáplálásra épített kutakat is a termálvíz kinyerésére használják.
Az ötlet – a visszasajtolási kötelezettség elhalasztása – komoly tiltakozást váltott ki a szakmai szervezetekből, és szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egyes térségekben a rablógazdálkodás végzetes következményekkel járhat. Például a PannErgy miskolci projektje esetében már néhány éven belül is a vízszint csökkenéséhez, azaz a kutak kiszáradásához, végső soron az egész hőtermelő projekt bedőléséhez vezethet. Fazekas miniszter törvényjavaslata tehát ugyan ajándék lehet a PannErgynek (is), de mérgező ajándék.
