Elkészült a megújult Nemzeti Biodiverzitás Stratégia tervezete, melynek közigazgatási és társadalmi egyeztetése jelenleg zajlik. A tervezet széleskörű nyilvános vitája egy országos konferencián zajlott a Vidékfejlesztési Minisztériumban.
A Stratégia megújítása égető feladat, mert nemzetközi, európai és hazai szinten is riasztó mértékben csökken a biológiai sokféleség, súlyos ökológiai, társadalmi és gazdasági következményeket okozva. A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása így egyre nagyobb kihívás, amelyre válaszul felülvizsgálták a nemzetközi és európai élővilág megőrzésével kapcsolatos stratégiákat, s most ezekkel összhangba kell hozni a hazai biodiverzitás stratégiát is.
A Vidékfejlesztési Minisztérium által kidolgozott, a hazai biológiai sokféleség megőrzését célzó, 2020-ig szóló stratégia hat fő területre koncentrálva határoz meg célkitűzéseket, mérhető célokat és azok elérését segítő intézkedéseket. A tervezet foglalkozik többek között a természeti területek, értékek megőrzésével, természetvédelmi helyzetük javításával, a táji sokféleség és az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartásával és helyreállításával, a biológiai sokféleségre hatást gyakorló főbb ágazatok kérdéskörével, ezen belül a mezőgazdasággal is. Az agro-biodiverzitás az elmúlt száz évben elveszítette genetikai állományának 75 százalékát, ezért alapvető a fenntarthatóságot szavatoló mezőgazdasági modell, illetve az agrárium biológiai alapjainak a megóvása, megőrzése – mondta Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.
Elmondta: a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia társadalmi véleményezése most folyik, ennek keretében a VM több szakmai és civil szervezet közreműködésével országos konferenciát tartott szerdán a minisztériumban a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia (2014-2020) tervezetéről. Kifejtette: a genetikai állomány csökkenése azzal jár, hogy mind a piacokon, mind a kereskedelemben, mind a vetőmag-értékesítés területén lényegesen kisebb genetikai állományból lehet válogatni. Ez azért kedvezőtlen, mert a változó környezeti hatásoknak nagyon nehéz ugyanazokkal a fajtákkal megfelelni. Fontos tehát, hogy a rendelkezésre álló genetikai állomány a lehető legváltozatosabb formában fennmaradjon. Ez lényegében élelmiszerbiztonsági kérdés – húzta alá Tóth Katalin.
A helyettes államtitkár megfogalmazása szerint olyan stratégia megalkotása a cél, ami maximálisan kiaknázza a lehetőségeket. Rámutatott, hogy a legfontosabb célkitűzés ezen a területen a biológiai sokféleség (biodiverzitás) és a genetikai erőforrások megőrzése. Ezeknek a feltételeknek akkor lehet megfelelni, ha a stratégia figyelembe veszi a folyamatosan változó körülményeket, és ezekre igyekszik a rendelkezésre álló információk alapján a legmegfelelőbb válaszokat megadni. Emlékeztetett arra, hogy ezt a stratégiai célt szolgálja a Növényi Diverzitás Központ is, amelyben mind a vadon élő, mind pedig a mezőgazdasági állomány génbankja megtalálható. Létre kívánnak hozni egy úgynevezett duplikátum tárolót is, ahol a genetikailag fontos tételeket másodlagos formában is meg fogják őrizni.
Közös erővel a biológiai sokféleség megőrzéséért
A stratégiatervezet alaposan átgondolt szakmai anyag, igyekszik a globálisan is megoldatlan kérdést kezelni. A gazdasági fejlődés és a biodiverzitás megőrzésének összeegyeztetése azonban globális szintű valódi paradigma-váltást tenne szükségessé, melyre a jelenlegi fogyasztói társadalmak nincsenek felkészülve. Jelen helyzetben a stratégiának a legfontosabb aktuális eleme egy széleskörű tájékoztatás, nevelés kell, hogy legyen az emberiséget fenntartó ökoszisztéma szolgáltatásokról és ennek biodiverzitási összefüggéseiről – mondta Vida Gábor, akadémikus, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagja.
A stratégia alapvető törekvései jók és a helyes irányt mutatják. Civil szervezetként az együttműködésben azon dolgozunk, hogy a kihívásokra tekintettel a tervezet tovább erősödjön, és választ adjon arra is, hogy hogyan szűnhet meg az újabb és újabb hazai zöldterületek igénybevétele nagyberuházások számára, hogyan szűnhet meg az élőhelyek feldarabolódása és hogyan érthetik meg az emberek a biológiai sokféleség jelentőségét. Emellett a talaj biodiverzitása is legyen fontos eleme a stratégiának, hiszen ez az ökoszisztéma szolgáltatások egyik alapfeltétele, és csak a talajművelési technikák megváltoztatásával van remény a hazai biológiai sokféleség megóvására – mondta Gyulai Iván, a Közép-magyarországi Zöld Kör biodiverzitás szakértője.
