Harmincezer négyzetméter, 250 páratlan felszereltségű laboratórium – a ma átadott lágymányosi MTA Természettudományi Kutatóközpontban folytatja munkáját öt akadémiai kutatóintézet. környezetkémiai, enzimológiai, pszichológiai, szerves kémiai és a molekuláris farmakológiai.
Öt kutatóintézet, 250 világszínvonalú laboratórium, 156 vegyi fülke, hatalmas közösségi tér: a mintegy 30.000 négyzetméteres új Természettudományi Kutatóközpont Európában is egyedülálló feltételeket teremt a hazai tudomány, az oktatás és az innováció számára.
Az MTA Természettudományi Központja nemzetközi építészi és kivitelezői tapasztalat alapján 20 hónap alatt készült el. Az építkezés rendkívül szervezett munkát igényelt: egyes időszakokban egyszerre 450-en dolgoztak azért, hogy határidőre birtokba vehető legyen a központ. Az építmény szerkezetében 8800 köbméter betont és 1050 tonna betonacélt használtak fel. A megközelítőleg 30 ezer négyzetméteres épület a földszinten kívül öt használati szintből, két gépészeti szintből és két mélyszintből áll.
A 12 ezer darab, kifejezetten e célra tervezett és gyártott, speciális, az időjárási hatásoknak és a savnak egyaránt ellenálló kerámialappal burkolt kutatóház energetikai besorolása „A”, vagyis ennél jobb hatásfokkal már csak a passzív házak üzemeltethetők. A Duna partján álló központ déli, magas tetős felületein napkollektorokat szereltek fel. A becslések szerint az épület melegvíz-szükségletének 15-20 százalékát ezek révén tudják majd fedezni. A központhoz tartozó esővízgyűjtő által összegyűjtött csapadék az automata öntözőrendszerbe kerül, ezzel locsolják az épület körüli parkosított területeket. Az elektromos áram takarékos felhasználását segíti elő, hogy bizonyos helyiségekben nincsenek villanykapcsolók. A világítást ezekben az emberi test hőjét érzékelő rendszer kapcsolja fel.
A központ lehetséges energiafelhasználása 2 megawatt. Ennek az értéknek körülbelül csak valamivel több, mint a felére van szükség a működéshez, a megmaradó tartalék energiamennyiség biztosítja a később új berendezések telepítése miatt szükségessé váló energiatöbbletet az épület erősáramú rendszereinek átalakítása nélkül. Az egyes szintek színkódot kaptak, amely egyedi megjelenést és megkülönböztethetőséget biztosít.
Az épület belsejének kialakításához a tervezők és kivitelezők előzetesen kikérték leendő használóik, a kutatók véleményét. Ezek figyelembevételével hozták létre a 250 világszínvonalú laboratóriumot és a 156 vegyi fülkét. Minden labor nitrogénnel, sűrített levegővel és vízzel ellátott. A biológiával foglalkozó kutatók számára készült laborokban mosható, fém álmennyezet készült, a falak mindenhol baktériummentesre mosható minősített festést kaptak. A laborok egy része a szomszéd helyiségektől speciális szerkezetekkel elszigetelt. Az igényeknek megfelelően fokozott hangszigetelésű és elektromos árnyékolással ellátott kutatási helyiségeket alakítottak ki. A központban két korszerű NMR, vagyis a mágneses magrezonancia spektroszkópia módszerét felhasználó berendezést helyeztek el különleges, rezgésmentesített környezetben. Ezeknek a laborokhoz hasonlóan ugyancsak önálló, a hagyományoshoz képest tizedannyi energiát használó elszívó rendszere van. Vészhelyzet esetén a laboratóriumokból egy gomb megnyomásával lehet gyorsan távozni, illetve egy másik kapcsolóval áramtalanítani azt. A vegyi fülkék a legerősebb savaknak ellenálló ipari kerámia munkafelület felhasználásával készültek. A beköltöző kutatók és kutatócsoportok számára a korszerű környezetben valamennyi feltétel adott lesz ahhoz, hogy versenyképes témákban nemzetközileg is jelentős tudományos munkát folytassanak.
A legnagyobb és legfontosabb közösségi tér a 300 fős földszinti tanácsterem. A világszínvonalú technikával felszerelt helyiséget egy mobilfallal 30 perc alatt ketté lehet választani egy 100, illetve egy 200 fős teremre. A mobilfal hangszigetelése lehetővé teszi, hogy egyszerre két rendezvényt is tartsanak, anélkül, hogy azok zavarnák egymást.
A tanácsterem előre modellezett akusztikával és hangosítással rendelkezik. Az ebédlőben egyszerre 120 főt tudnak kiszolgálni, itt kapott helyet a büfé is. Az étterem és a tanácsterem földszinti egymás mellé telepítése lehetővé teszi konferenciák lebonyolítását az épületben dolgozók munkájának zavarása nélkül. A kutatóközpont különböző intézeteiben dolgozók számára a földszinti tanácsterem tetején kialakított, növényekkel körülvett, folyóirat-olvasóval ellátott „társalgósziget” a találkozások, az információcsere helyszíne.
Az új központ terei kifejezik a megvalósítását biztosító szaktudást és igényességet, és azoknak a céloknak a jelentőségét, amelyekért megépült.
KÉPGALÉRIA >>>
Az Akadémia 2010-ben vásárolta meg a területet a Műegyetemtől, a rajta lévő, korábban elkezdett, de félbehagyott épületszerkezetet pedig egy PPP-konzorciumtól. Az eredetileg irodaháznak tervezett épületet húsz hónap alatt szinte az utolsó eleméig átalakították, s tették alkalmassá jelenlegi feladatára. A huszonegyedik századi igényeket kielégítő, minden ésszerű és megfizethető épületgépészeti megoldással felszerelt kutatóhelyen félezer kutató kap helyet. A magyar tudomány történetében először fordul elő, hogy a legkülönbözőbb tudományterületekről érkező kutatók egy épületben, egymást segítve dolgozhatnak együtt. A 9,5 milliárdból felhúzott kutatóhellyel kapcsolatban Orbán Viktor tavaly májusban jelentette be, hogy a kabinet vissza nem térítendő támogatássá alakította át a kutatóközpontnak adott forrást. Pálinkás József akadémiai elnök szerint Magyarországon nemcsak kiváló tudós tehetségek teremnek, hanem világszínvonalú kutatói körülmények is formálódnak. Itt minden adott ahhoz, hogy világra szóló eredmények szülessenek. Keserű György Miklós, a kutatóközpont főigazgatója szerint az új központ, a Műegyetem, az ELTE és Infopark összesen több mint ezer kutatójával és fejlesztőjével esély van arra, hogy Közép-Európa egyik legjelentősebb tudáscentrumát hozzák létre. Ennek érdekében az érintettek tegnap együttműködési megállapodást kötöttek. Azzal, hogy Lágymányosra költöznek az intézetek, az eddig használt épületek felszabadulnak. Információink szerint az MTA ezek – így például a kémiai kutatóközpont Pusztaszeri úti épületének – eladását tervezi. A fejlesztés nem áll meg: 2015-re, nyolcmilliárd forintból felépül (az új Nemzeti Színház közelében) egy hasonló épület a társadalomtudósok számára.
