„Erdőssztyeppek hazánktól Mongóliáig” címmel tartott lebilincselő előadást Molnár Ábel Péter, a Szent István Egyetem doktori ösztöndíja a Körös-Maros Nemzeti Park Körösvölgyi Állatparkjában, ahol az Alföld jégkorszaki múltjától Eurázsián keresztül egészen Mongóliáig kalandozott a félszáz érdeklődővel.
A természetvédelmi mérnök hallgatókat is oktató kutató a prezentációját az erdőssztyeppek vegetációs jellemzésével kezdte, többek között elmondta, hogy miért az erdőssztyepp az Alföld természetes növényzete, és ez miért egyedi Európában. A Pannon erdőssztyeppekben különleges találkozása figyelhető meg a déli és a keleti régiók fajainak. Az előadás következő része arról szólt, hogy mióta élhetnek együtt ezek a fajok. Ennek keretében ismertette a flórakontinuitás hipotézist, mely szerint a legutóbbi jégkorszaki maximumot (18-22 ezer éve) a mai őshonos flóra nagy része helyben túlélhette, és nem lehetett olyan „fajszegényedés”, mint korábban feltételezte a tudomány. A hipotézis merőben más jégkorszaki Kárpát-medencét fest elénk, mint azt korábban elképzeltük.
Molnár Ábel Péter az előadás első részét az erdőssztyeppek természetvédelmi élőhelykezelésével zárta. Elmondta, hogy e komplex rendszerek megóvása rendkívül bonyolult feladat, és nincs egy jól bevált recept, viszont van egy módszer, amellyel szisztematikusan végig lehet gondolni egy adott terület természetvédelmi élőhelykezelési irányelveit.
A program második felében az előadó keleti kutatóútjairól kaptak vendégeink élménybeszámolót. A mezőségi rétsztyeppektől indulva, a szászföldi bókolózsályásokon, a Kárpát-kanyar sárvulkánjain, a dobrudzsai sztyeppek és erdőssztyeppeken át, Moldován keresztül vezetett az utunk az Urál-lábi sztyeppekig és erdőssztyeppekig. A látványos természetfotók révén utazásunk a kirgizisztáni Tien-San hegység völgyeinek és a kazahsztáni sztyeppek és félsivatagok világában folytatódott, majd Mongóliáig tartott. A beszámoló során volt szó hazai kötődésű fajokról, sztyeppek és rétsztyeppek közötti különbségekről, erdőssztyepp-típusokról, illetve ezekben a tájakban élő emberekről, életmódjukról és fontosabb tájalakító hatásaikról.
