Áder János ma rábólintott a paksi atomerőmű bővítéséről szóló javaslatra. Ma megjelent az első paksi tender: az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tárgyalásos közbeszerzést írt ki az új blokkok földtani kutatására – a felhívás a mai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.

A közbeszerzés nyertesének feladata lesz "az új atomerőművi blokk(ok) telephelyengedélyének megszerzéséhez szükséges, kutató magfúrások alapján történő földtani kutatási vizsgálatok és program végrehajtása, azon belül általános földtani, geofizikai, geotechnikai és hidrogeológiai vizsgálatok végrehajtása, és térinformatikai adatbázis létrehozása."

Nem tehet ajánlatot az a cég, aminek az elmúlt három üzleti év bármelyikében, az éves beszámolója szerinti üzemi-üzleti tevékenység eredménye – amortizáció nélkül – negatív volt. Ugyan csak nem lehet ajánlattevő az, akinek az elmúlt három év bármelyikében, a mérlegadatai alapján számított tőkeáttételi mutatója – a hosszú lejáratú kötelezettségek és a saját tőke aránya – meghaladja a 0,7 értéket. A tenderen való részvételre március 7-ig lehet jelentkezni. A második fordulóban a legolcsóbb ajánlattevő lesz a nyertes- írta az MTI.

Új tőkés osztályt épít a paksi bővítés

A hivatalos közlések szerint a 3000 milliárdos projektköltség 40 százaléka kerülhet magyarországi cégekhez, beszállítókhoz. Ha el is tekintünk attól, hogy ez a szám aligha több, mint politikai kommunikáció (30 százalékról indultunk nem is olyan régen), az bizonyos, hogy semmilyen formában nem ellenőrizhető, főleg nem évtizedes távlatban. Ráadásul egyelőre úgy tűnik, a legtöbb magyar cég nem a legnagyobb hozzáadott értékű munkálatban vesz majd részt, ráadásul azt sem tudjuk, hogy ilyen értelemben helyinek számít-e például a Roszatom által tulajdonolt cég (ami ugyan magyar munkahelyeket teremthet, a nyereséget azonban már az orosz tulajdonos realizálja).

Ha a játék kedvéért maradunk ezeknél a számoknál, minden másnál világosabbá válik az indíték: 1500 milliárd forint „szétosztásáról” van szó, ami – szintén a játék kedvéért – alig több mint százötven, eddig regisztrált potenciális beszállító között elosztva is komoly vagyonokat alapozhat meg (arról nem beszélve, hogy a nemzetbiztonsági beszerzések nyilvánosság számára alig követhető eljárásaiban oszthatják majd szét a summa legnagyobb részét). Az adófizetők következő évtizedes befizetéseiből néhány év, egy évtized alatt egy komoly vagyonnal rendelkező új tőkés osztály felépítése (egészen pontosan: tovább építése), az orosz gazdasági és politikai hátszél rövid távú, vélt vagy valós előnyei mellett – így foglalható össze az atomerőművi projekt valódi háttere, erre utal legalábbis a „fű alatti” szervezés, a tenderről szóló hamis, és a gyakorlatilag megkötött üzletről kiadott ellentmondásos kormányzati nyilatkozatok által rajzolt kép. 

Ezért lehet veszélyes Paks 2. – bajba is kerülhetünk

Az olcsón adott áram sokba fog kerülni, a kormány a következő nemzedékeket terheli, miközben kérdés, mi lesz akkor, ha esetleg egy olajáresés nyomán nehéz helyzetbe kerül a finanszírozást nyújtó Oroszország. Teljes gőzzel halad előre a paksi atomerőmű-bővítés, az ellenzéki szirénázós intermezzót leszámítva múlt csütörtökön a parlamenti kétharmad, név szerinti szavazáson simán jóváhagyta a bővítésről Oroszországgal kötött megállapodást, holott – miközben az nem vitás, hogy fel kell készülni a kiöregedő blokkok majdani pótlására – a részletekben több aggályos pont is mutatkozik.