A komodói varánusz (Varanus komodoensis) vagy komodói sárkány a legnagyobb ma élő gyíkfaj: hossza elérheti a három métert, súlya pedig a 90 kilót. A hegyes fogú, izmos ragadozó még a vízibivalyokat is elejti. Legfőbb ellensége az “élőhelygyilkos” ember.
Bármilyen ijesztő is a komodói varánusz, nagy veszélyben van. Mindössze hét indonéziai szigeten él, ahol az emberek fölperzselik az élőhelyét, hogy művelhető területhez jussanak, a zsákmányállatait levadásszák. Még a Komodói Nemzeti Parkban is csupán 3013 egyedet számoltak meg 2016-ban, szemben a 2013-as 3222-vel.
Mit tehet a faj gyarapításáért egy nőstény? Szaporodhat a hagyományos módon: párzik egy hímmel, majd tojásokat rak. Vagy párzás nélkül rak tojásokat – a jelenség neve szűznemzés.
A National Geographic szerint az angliai Chester Zooban 2006-ban a Flora nevű nőstény – amely soha nem került kapcsolatba hímmel – életképes tojásokat rakott le. Ezek csakis az ő DNS-ét tartalmazták. Ez volt az első bizonyított eset a szűznemzésre a komodói varánusznál. „Az ilyesmi gyakran megtörténik” – foglalja össze a kutatók véleményét Gerardo Garcia, a hal-, kétéltű-, hüllő-, valamint gerinctelengyűjtemény kurátora a Chester Zooban. Az embernél a férfiak hím meg női nemi kromoszómákat is hordoznak. Ám a komodói varánusznál ez a nőstényekre jellemző; Flora testében tehát rendelkezésre állt az embriók fejlődéséhez szükséges genetikai állomány. A szűznemzés eredményeként világra jött utódok Garcia szerint teljesen egészségesek – csak épp valamennyien hímek.
Az ivaros és az ivartalan szaporodás képessége evolúciós előny, állítja Garcia. Ha éppen nincs a közelben hím, a nősténynek szűznemzés útján lehetnek hím utódai – amelyekkel, ha felnőnek, párosodhat. „Nem ideális megoldás, hiszen nem szolgálja a genetikai változatosságot” – ismeri be Garcia, ugyanakkor a faj fennmaradását elősegíti.
