A kormány egy utolsó pillanatos törvénymódosítással elismerte, hogy a nagy állami hulladékkoncessziót elnyerő Mol nem teljesítette a szerződésben vállalt feltételeket – állítja a Transparency International, vagyis a TI a friss fejlemények alapján úgy véli, semmis Mollal kötött szerződés.
A Mol hulladékkoncessziója – amelynek értelmében az egész országban az olajvállalat szervezheti meg a hulladékgazdálkodást a következő 35 évben – július 1-jével lép életbe. A Mol MOHU nevű leányvállaltának tavaly év végéig kellett minden szükséges engedélyt beszereznie és a szállításhoz szükséges kapacitásról szóló szerződéseket megkötnie. A Trancparency ki akarta deríteni, hogy ez megtörtént-e, de nem találták nyomát a nyilvános adatbázisban, azóta már perelik a céget az adatokért.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója szerint oka lehet annak, hogy nem elérhetőek a szerződésekről szóló adatok: „Ha a Mol tényleg nem szerezte be 2022. december 31-ig az engedélyeket és nem kötötte meg a kapacitást igazoló szerződéseket, akkor a koncesszió, a 35 éves hulladékkezelési biznisz ugrott. Akkor ez a koncessziós szerződés nincs, nem jön létre a törvény erejénél fogva” – mondta az RTL Híradónak.
A jelenleg érvényes szabályok szerint a szükséges dokumentumok meglétét június 20-ig kell igazolnia a cégnek a kormány felé, de két napja került egy kis csavar a történetbe: benyújtottak egy salátatörvényt, amely szerint hogy akkor is teljesül a feltétel, ha nem a Mol vagy a MOHU, hanem valamelyik szerződött partnere rendelkezik a dokumentumokkal. „Úgy gondoljuk, hogy a Mol, illetve a magyar állam ezzel elismerte, hogy törvénysértően indul el a 35 éves hulladékkoncesszió” – mondta Ligeti.
Mint a Telex írja: a hulladékkoncesszió témája korábban azzal vonta magára a közfigyelmet, hogy Palkovics László akkori technológiai és ipari miniszter egy nyilvános megszólalásában úgy tűnt, mintha arról beszélne: direkt a Mol számára találták ki a a 35 éves koncessziós rendszert. Az eset után Hadházy Ákos parlamenti képviselő feljelentést tett hivatali visszaélés miatt.
A nemzeti hulladékmutyi (Mol-koncesszió) ára: egy monitor hulladékdíja ötször drágább lett, mint Ausztriában
Miután a kormány koncesszióba adta a Molnak a hazai hulladékkezelés nagy részét, durva díjemelést jelentett be: van olyan anyagáram, ahol 979 százalékos a drágulás. Ezt közvetlenül a Mol cégének kell befizetniük a gyártóknak, akik az eddigi tapasztalatok alapján be fogják építeni a termékek árába. Vagyis nem csökken, sőt a boltok kasszájánál fogja a lakosság megfizetni a szemétszállítás valódi díját, illetve a Mol busás bevételét. Az osztrák díjak is alacsonyabbak a magyarnál.
