hulladékmutyi

Magyarország az egyetlen hely Európában, ahol a hulladékkezelő nem a begyűjtött mennyiség után kapja meg a visszaváltási díjat, hanem már a forgalomba kerülés pillanatában. Ezzel a módszerrel a cég előbb jut pénzéhez, minthogy a megbízást elvégezné. A MOHU ezért minden egyes vissza nem váltott palackon nyer bruttó 50 forintot.

Visszaszerezhető-e a szétlopott közvagyon? Tájpusztítás és túliparosodás. Az állam újra a MOHU hóna alá nyúl. Törvényi szintre emelné a természetpusztítást az Orbán-kormány. Az ivóvíz, vagy a természet védelme a Duna-mentén? Zöld álmok a budakeszi Álomvölgyben. 2 év után végre felszámolják az illegális akkuhulladék-raktárat. Gárdonyi MOL olajszennyezés, és eltékozolt uniós milliárdok a budapesti árízvédelemben.

Többször hajlítgatta már a kormány a MOHU számára kedvezően a jogszabályokat: például amikor nem sikerült beszerezni az engedélyeket, vagy megvenni a kukaholdingot, ami mind a koncesszió megszűnését eredményezte volna. Most is hasonlóra készül a törvényalkotó: egy javaslat alapján 19 hónappal kitolnák az EU által megkövetelt újrahasznosítási arányról szóló teljesítési igazolás kiadásának határidejét.

Egyes elemzők szerint tavaly akár több tíz milliárdos veszteséget is elszenvedhetett az országos hulladékgazdálkodást 2023-ban átvevő Mohu. Anyavállalatuk, a Mol 2024-es gyorsjelentése szerint a „körforgásos gazdasági”, vagyis hulladékos tevékenység mínusz 33 milliárdos üzleti eredményt ért el. Az ág jelentős hányadát kitevő Mohu vesztesége akár ezt is meghaladhatta. A hiány jó részét a lakossági hulladékszállítás okozta,…

Jelentősen nőtt a hulladékgazdálkodási iparágban a felszámolások és végelszámolások száma, amióta elindult a koncessziós rendszer 2023 közepén. Ugyan az indulás évére nem lehet időarányos adatokat találni, de 2023-ban már az év elején ismert volt, hogy új rendszerben működik tovább a hazai hulladékgyűjtési és -kezelési rendszer, így ez már ekkor befolyásolhatta a vállalati döntéseket.

Újranyittják a Csobánka és Pilisvörösvár határában fekvő egykori dolomitbányát. Már meg is kapta az engedélyt a kormányhivataltól egy olyan házaspár cége, akiknek korábbi vállalkozása több hulladéklerakós botrányban is érintett volt.

Jobban álltunk újrahasznosításban tíz évvel ezelőtt, és ezen egyelőre a MOHU sem tudott segíteni. A kormány szerint a célszámok elérése miatt vált szükségessé a koncessziós rendszer: kellett egy olyan vállalat, ami átveszi az államtól a hulladékbiznisz jelentős részét.

Brutális bevételek, hiányos nyilvántartás – egyre több fejtörést okoz a Mol hulladékos cége, a MOHU a piacot felügyelő Energiaügyi Minisztériumnak. Nem lenne szabad ilyen sok nyereséget termelnie, hiszen azért lett 35 éves a koncesszió futamideje, mert csak ennyi idő alatt térülnek meg a Mol befektetései. Egy esetleges uniós eljáráson nehéz lesz megmagyarázni a fél év…

Papíron jól festenek a hulladékgazdálkodás Mohu által közzétett számai, de valójában óriási a visszaesés a múlt évhez képest. A kormány kisebb újrahasznosítást vállalna az EU felé. A januárban induló kötelező visszaváltási rendszerről pedig alig tudnak valamit a cégek.

Halasztást kérünk az EU-tól, mert nem tudjuk teljesíteni a hulladékhasznosítási célszámokat. Pedig éppen azért adta koncesszióba a Molnak a kormány a hazai hulladékpiac nagy részét, hogy javuljanak a hasznosítási arányszámok. Ez se jött be.