Az atomerőművek építése során egyes rendszerelemeknél nem lesz szükség bonyolult engedélyeztetésre, elég lesz bejelenteni az atomhivatalnak, mi készül, és – ha annak nincs ellenvetése – az engedély 15 nap után kiadottnak tekintendő – írja mai cikkében a hvg.hu.
A portál szerint miután a kormányzati honlapon tervezetként véleményezhető volt, az Energiaügyi Minisztérium beterjesztette az Országgyűlés elé az atomtörvény módosítását, amelyben a legfontosabb újdonság, hogy létrehoznának két új eljárási formát:
- a bejelentés tudomásulvételi eljárást,
- valamint az eltérés bejelentés tudomásulvételi eljárást.
Ezek „az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott, a 2. és 3. biztonsági osztályba sorolt rendszerek, rendszerelemek gyártását, beszerzését érintő” eljárásokban alkalmazhatók.
Jávor Benedek, a Párbeszéd – Zöldek európai parlamenti listavezetőjének értelmezése szerint, amit eddig engedélyezett (érdemben vizsgált és jóváhagyott vagy elutasított) a hatóság egy hatósági engedélyezési eljárásban, azt mostantól a kérelmező által beadott dokumentáció alapján. Jávor kiemelte: a tervezet példátlanul rövid, 15 napos határidőt határoz meg, ami precedens nélküli, a teljesen jelentéktelen részletkérdésekben is 42 nap a legrövidebb határidő a törvényben, de inkább a 90, 120, 150 napos terminusok a jellemzők.
Jávor Benedek szerint itt viszont műszaki fődarabok gyártásáról van szó, és ezek esetében kellene majd az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) 15 napon belül döntenie arról, hogy ezek megfelelőek-e, vagy elfogadható-e ha a paksi bővítésben a Roszatom el kíván térni az eredeti tervektől vagy a szabványoktól. Hétköznapi hasonlattal: az új eljárások olyanok lesznek, mint a lakóépületek építése esetében az egyszerű bejelentés: a terveket nem kell végigfuttatni az engedélyezésen, csak be kell nyújtani az építési hatóságnak, amely, ha akar, emelhet kifogást, megtagadhatja az engedély kiadását, de ha nem tesz semmit, az engedély kiadottnak minősül, az építkezés elkezdhető.
A Paks II. képtelen megszerezni a legfőbb engedélyt
Az egyszerű bejelentés kis és közepes alapterületű lakóépületek esetében is aggályos, vagy legalábbis a rendszer jelenleg nem működik jól. Mivel az építési hatóság (2021 óta a kormányhivatal, nem pedig az önkormányzati jegyző jogköre) kis túlzással mindent és bármit átenged, az elmúlt években számos településen volt megfigyelhető az utcaképbe megközelítően sem illeszkedő házak szaporodása. Illetve a kvázi társasházaké, ezek jellemzően 4-5, osztatlan közös tulajdonban álló „lakrészből” állnak, nem pedig önálló lakásokból, így 300 négyzetméter alatt egyszerű bejelentéssel építhetők.
Jávor Benedek azt vélelmezi, hogy a kormány a Paks II. Zrt. (mint az erőműépítés engedélyese) és fővállalkozója, a Roszatom dolgát kívánja megkönnyíteni.
Bár a beruházásért felelős Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ujjgyakorlatként adja ki a győzelmi jelentéseket, a valóság az, hogy a projekt többéves csúszásban van. Ennek legfőbb oka, hogy a Roszatom képtelen volt olyan tervdokumentációt összeállítani, amelyet egy uniós nukleáris hatóság elfogadhatott volna. Nemcsak a magyar, hanem a finn se – nagy különbség, hogy Magyarországgal ellentétben Finnország lényegében azonnal ejtette a Roszatomot, miután Moszkva megtámadta Ukrajnát. Addig a pontig a Hanhikivi erőmű ugyanúgy az engedélyezés mocsarában vergődött, mint a Paks II.
A portál kérdésére ugyanakkor az OAH azt válaszolta: „ami a bejelentés tudomásulvételi eljárást illeti, szó sincs arról, hogy a cél a Paks II./Roszatom dolgának megkönnyítése lenne, és egyáltalán nem kell attól tartani, hogy az új eljárás miatt lazulna a nukleáris engedélyezés és felügyelet, végső soron a biztonság”. Mint írták: az atomtörvény, valamint a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről szóló OAH-rendelet módosítása megalapozza „a jelenleginél jobban tervezhető, hatékonyabb ellenőrzési rendszer kialakítását, a követelmények betartatását, így jobban érvényesül az engedélyes jogszabályban rögzített elsődleges felelőssége, amely hozzájárul a biztonsági kultúra fejlődéséhez is”.
Vagyis a hivatal szerint az új szabályok a nemzetközi gyakorlatnak megfelelők, az eddigiekhez képest adminisztratív könnyítést jelentenek az OAH számára, illetve néhány új szabályelem nemcsak könnyíti, hanem erősíti is a hivatal felügyeleti munkáját – olvasható a hvg.hu cikkében.
