Igyekszem védeni, amit lehet. Ukrajna terményeit is megilleti ez a részemről, ha a politika felülkerekedni igyekszik a józan észen. A jövő azért mégis aggályos, dacára annak, hogy jelenleg az EU importvizsgálati rendszere (RASFF) Ukrajna terményeivel kapcsolatban nem számol be súlyos kritikára feljogosító eredményekről. Ez a háborús övezetben lévő talajok szennyezésére vonatkozik, amit még csak megbecsülni sem tudunk.
Jelentős hírforrások már kongatják a harangokat, de azok azért a túlzásban is érdekeltek. Az EU helyreállítási alapjaira gondolok, bár a putyini Oroszországnak kellene ezt megfizetni! Van, aki erre egy marék homokot tenne?
Rod Nickel – Insight: Soils of war: The toxic legacy for Ukraine’s breadbasket Reuters, 2023. március 1.
’Amikor Ukrajna novemberben visszafoglalta Herszont, Andrij Povod visszatért és a gabonafarmját romokban találta. Két traktor, a búza nagy része eltűnt, és mind a 11 épületet, amelyet termények és gépek tárolására használtak, lebombázták és felgyújtották. A farm magán viseli az orosz ágyúzás sebeit, és fel nem robbant lövedékeket is találtak a földeken. Ukrajna híresen termékeny talajának kevésbé látható a károsodása egy év háború után, de lehet, hogy ezt lesz a legnehezebb helyrehozni.
Az északkelet-ukrajnai Harkiv régióból vett talajmintákat vizsgáló tudósok azt találták, hogy a lőszerekből és üzemanyagokból származó mérgező vegyületek, például higany és arzén magas koncentrációja szennyezi a talajt. A minták és műholdképek felhasználásával az ukrán Talajtudományi és Agrokémiai Kutatóintézet tudósai úgy becsülték, hogy a háború eddig legalább 10,5 millió hektár [?] mezőgazdasági területet pusztított el (sic!) Ukrajnában…’ […]
– Értsd: elszennyezett. A talajok nehézfém-mentesítése nehéz feladat. Egyik útja a bioremediáció, amikor olyan növényeket vetnek, amelyek felveszik azokat és raktározzák. Ezek a termények akkor veszélyes szennyezőként begyűjtendők.
’A Reutersnek nyilatkozó két tucat szakértő, köztük kutatók, gazdálkodók, gabonavállalatok és elemzők szerint évtizedekbe fog telni, amíg helyrehozzák az európai éléskamrában (sic!) keletkezett károkat…’
– Nem állítható az, hogy Ukrajna lenne Európa éléskamrája, hiszen az Európai Unió országai közül csak Portugália importál tőlük jelentős mennyiségben. Terményeik nagy része eddig a fejlődő világba kerül. Hogy az EU-hoz való csatlakozás után mi lesz, az nagy kérdés. A szomszédos országok – közöttük és az élen Magyarországgal – tiltakozik. Nem kell nekünk olcsóbb kukorica, annyi lenne a nemzeti tőkésosztályunk hasznának. Nálunk GMO-, növényvédő-szermaradék- és mikotoxin-szennyezésekről picsognak, de valójában más a baj.
’Az egy évvel ezelőtti orosz invázió után a globális gabonaárak emelkedtek, mivel a fekete-tengeri kikötők, amelyek általában az ukrán termést szállítják, bezártak, súlyosbítva az inflációs rátákat világszerte. A háborús károk évente 10-20 millió tonnával csökkenthetik Ukrajna potenciális gabonatermését, vagy akár harmadával a háború előtti 60-89 millió tonnás termeléshez képest – mondta Szvjatoszlav Baliuk, a Soil Institute igazgatója a Reutersnek […] Andrij Vadaturszkij, Ukrajna egyik legnagyobb gabonatermelője, a Nibulon vezérigazgatója arra számít, hogy csak az aknamentesítés 30 évig fog tartani, és azt mondta, hogy sürgős pénzügyi segítségre van szükség az ukrán gazdák üzleti tevékenységének fenntartásához […] Az ukrán kormány által létrehozott talajkutató munkacsoport becslése szerint 15 milliárd dollárba kerülne az összes akna eltávolítása és Ukrajna talajának korábbi állapotának helyreállítása […] Az ólom felezési ideje (sic!) például 700 év vagy annál hosszabb, ami azt jelenti, hogy ennyi időbe telhet, amíg koncentrációja a talajban felére csökken […] Az aknák és más fel nem robbant lövedékek eltávolítása, amelyek a kormány szerint Ukrajna területének 26 százalékát [?] borítják, valószínűleg évtizedeket vesz igénybe – mondta Michael Tirre, az amerikai külügyminisztérium fegyvereltávolítási hivatalának európai programmenedzsere.’
– Azért ne feledjük a harcok főként a városokban folytak és a mezőgazdasági talajokban esett károk becsültek, vagyis kétkedéssel fogadhatók. Nehéz elhinni, hogy Ukrajna területének negyede súlyosan elszennyezett. Bár a nyitókép (Fotó: AP/Evgeniy Maloletka) nagyon is elgondolkodtató. Én sokkal alaposabb adatokra várok.
Laura Gozzi – Ukraine war: UK defends sending depleted uranium shells after Putin warning BBC, 2023. március 21.
’Vlagyimir Putyin elnök azt mondta, hogy Oroszország kénytelen lenne reagálni, ha az Egyesült Királyság szegényített uránból [DU] készült lövedékeket küldene Ukrajnának […] Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma megerősítette, hogy Kijevnek páncéltörő lőszereket biztosít a Challenger 2 harckocsik mellett, de ragaszkodott ahhoz, hogy alacsony a sugárzási kockázatuk […] »A brit hadsereg évtizedek óta szegényített uránt használ páncéltörő lövedékeiben« – tette hozzá a nyilatkozat […] A szegényített urán az, ami a természetes urán dúsítása után marad, akár fegyvergyártáshoz, akár reaktor-üzemanyaghoz. Szilárd formában enyhén radioaktív. De ez egy nagyon nehéz anyag, 1,7-szer sűrűbb, mint az ólom, és a lőszerek keményítésére használják, hogy áthatolhassanak a páncélon és az acélon. Amikor egy szegényített uránhegyből vagy magból készült fegyver szilárd tárgynak ütközik, például egy tartály oldalának, egyenesen áthalad rajta, majd égő gőzfelhőben tör ki. A gőz por formájában ülepszik le, amely mérgező és gyengén radioaktív […] A szegényített uránt tartalmazó lövedékeket Irakban és a Balkánon használták, ahol egyesek szerint születési rendellenességekhez kapcsolódott. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) 2022-es jelentése szerint a szegényített urán környezetvédelmi problémát jelent Ukrajnában […] A szegényített urán kémiai toxicitását jelentősebb kérdésnek tekintik, mint radioaktivitásának lehetséges hatásait…’
– »A viták arról, hogy a szegényített urán (DU) rákot és más betegségeket okoz-e vagy sem, forró téma a közbeszédben, és meglehetősen ellentmondásos a szakirodalomban. A kérdés jelentősége a Szerb Köztársaságban nőtt, miután az 1999-es NAТO agresszió és a DU lőszerek használata óta nőtt a rosszindulatú daganatok okozta megbetegedések és halálozások aránya. Ugyanakkor az is tény, hogy a külföldi katonai személyzet békefenntartó kontingensei, akik részt vettek a szennyezett területek megtisztításában, rosszindulatú betegségszáma emelkedett, ami balkáni szindrómaként vált ismertté. Az egészségügyi következmények mellett a rák társadalmi és gazdasági terhei minden országban jelentősek, különösen az átalakulóban lévő gazdaságokban, az egészségügyi kiadások, valamint a morbiditás és a korai halálozás miatt kieső termelékenység miatt. Ezért e cikk fő célja, hogy összefoglalja és megvitassa a DU-nak a rák emberi egészségre és társadalmi hatásaira gyakorolt negatív hatásával kapcsolatos ismeretek jelenlegi állását, különösen Szerbiában, és ösztönözze a DU lőszerek egészségügyi hatásainak szigorú és objektív vizsgálatát, és végső soron rávilágítson a közegészségügy és a biztonság közötti elválaszthatatlan kapcsolatra, valamint az egészségügy nemzetbiztonsági szempontból elengedhetetlen figyelembevételére
Richard Greenaway and Liz Beacon: Polluted soil from Ukrainian battlefields analysed BBC, 2023. szeptember 7.
’Aggodalomra ad okot, hogy a bombákban és a nagy robbanóanyagokban lévő szennyező anyagok hosszú távú hatást gyakorolhatnak a talajra […] Speciális felszerelést is kaptak a konfliktus által okozott nehézfémek és egyéb szennyezés megtalálására. Az elmúlt 18 hónapban a bombák és a tüzérségi lövedékek hatalmas károkat okoztak Ukrajna területein […] A szennyezés és a maradék vegyi anyagok a talajvízbe is beszivároghatnak, és befolyásolhatják a helyi élelmiszerláncot.’
– Az aggodalom a szétbombázott városi területeken jogos, hiszen egy gyár is rozsdaövezetet hoz maga körül létre és ez a háború annál súlyosabb kitettség. Bár nehézfémsókról szólnak a hírek, ne feledjük, hogy az égéstermékek is roppant veszélyesek. Lőtereken a PAH és a dioxinszerű vegyületek szennyező szerepe is meghatározó. Egy ismert biogazda panaszkodott nekem úgy két évtizede, hogy a Németországba szállított szürkemarha húsát visszaküldték azért, mert dioxin-tartalma (TCDD) magas volt. A beszélgetés során kiderült, hogy olcsó téli takarmányt (kaszált szénát) az élelmes emberei a Bakony fennsíkról, a lőtér/hadgyakorlat területeiről vásároltak. Mindennek meg van a sajátos ára. Ez súlyos volt, a biotermesztő hitelességébe került.
Maksym Solokha, Paulo Pereira, Lyudmyla Symochko, Nadiya Vynokurova, Olena Demyanyuk, Kateryna Sementsova, Miguel Inacio & Damia Barcelo: Russian-Ukrainian war impacts on the environment. Evidence from the field on soil properties and remote sensing
Sci. Total Environ., 902, 166122 (2023. december 1.)
’Az orosz-ukrán háború drámai hatással van a környezetre. A hatások még kellően nem ismertek, azonban várhatóan jelentősek lesznek. Mivel a konfliktus folyamatban van, kihívást jelent olyan megalapozott adatok rendelkezésre állása, amelyek képet adhatnak a hatás kiterjedéséről. A távérzékelés támogathatja az előzetes elemzést azokon a területeken, ahol nincs biztonság a terepmunka elvégzéséhez. A munka célja az orosz-ukrán háború környezetre gyakorolt hatásainak felmérése terepi és távérzékelési források segítségével. Ez az első munka, amely terepmunka adatokat tett közzé ebből a konfliktusból. Különböző talajtulajdonságokat (pl. textúra és nehézfémek) tanulmányoztak különböző helyeken (Novy Korotych és Mala Rohan). A távérzékelést (pl. normalizált különbség vegetációs index) különböző térbeli léptékekben (Kelet-Ukrajna és esettanulmány a harkivi régióban) értékelték 2021 és 2022 között. Az eredmények azt mutatták, hogy a finomabb üledékek növekedtek a bombázott területeken, mint a nem bombázott területeken. Emellett nőtt a nehézfémek (pl. mangán, vas, kobalt, réz, kadmium, króm, ólom és nikkel) tartalma. Ezt elsősorban a Novy Korotych helyszínen figyelték meg. A távérzékelési elemzés feltárta, hogy 2021 és 2022 között nagy léptékben (Kelet- és Délkelet-Ukrajna) a növényzet zöldje csökkent azokon a területeken, ahol a harcok intenzívebbek (Luhanszk és Donyeck), és nőtt a déli területeken (Zaporizzsja és Herszon), valószínűleg a mezőgazdaság elhagyása miatt. Kis léptékben (esettanulmány a harkivi régióban) a bombázás miatt a zöld növényzetet érintette. Bár eredményeink előzetesek, fontos kiemelni, hogy az ágyúzás növeli a talajszennyezést és hozzájárul a növényzet zöldségének csökkentéséhez ott, ahol a harcok intenzívek. A háború tényleges hatásait még teljesen meg kell értenünk.
*
A feltételezések, az előrejelzések tehát nehézfém-szennyezésről szólnak. Szerintem komoly szerves szennyezők is vannak. Nem szeretnék találgatni, a balsejtelmem azonban erős. A putyini háborús politikának súlyos környezeti és mezőgazdasági ára van, csak a tényekre vak nem látja. Lehet ilyesmit egy józan és felelősségteljes ország politikai vezetésének – igen Orbán Viktorra gondolok – egyoldalúan támogatni? Cirkuszi játék lenne ez, amit a lezárt tribünről az embereikkel lazán szotyizgatva nézünk?
Darvas Béla ökotoxikológus prof.
