Az Év ősmaradványa programot 2015-ben indította el a Magyarhoni Földtani Társulat az Év ásványa programmal egyetemben. A program célja a földtudományok 2 fő alappillérének, az ősmaradványoknak és az ásványoknak a népszerűsítése volt. Évente 3 jelöltet állítanak a szervezők, ezekből az interneten, illetve különböző rendezvényeken és múzeumokban leadott szavazatok alapján kerül ki a következő évi nyertes.
A tavalyi nyertes a Borostyánok, illetve a bennük található zárványok volt. A borostyán, mint köztudott fosszilizálódott, tehát megkövesedett fagyanta. Gyakran ásványként is számon tartják, viszont keletkezése szempontjából egyértelműen ősmaradványnak tekinthető.
Az úgynevezett zárvány pedig szinte bármi lehet, ami beleragad a még friss gyantába és a fosszíliává válás során megörződik benne. A zárványok tehát lehetnek többek között légbuborékok, falevelek, ízeltlábúak, csigák, apró gerinces állatok vagy azok részei, mint a toll vagy a szőr stb.
A Föld számos pontján találhatók borostyán lelőhelyek, amelyek nagyon különböző korúak lehetnek. A legfontosabb ilyen lelőhelyek: a Balti-tenger partvidéke, Dominikai Köztársaság, Burma, Litvánia, Ukrajna, Spanyolország, Bitterfeld környéke, Keleti-Kárpátok (Buzău), Szicília, Németország (Varnemünde), Oroszország, Libanon, Közép-Ázsia. De nem lehetett volna megválasztani év ősmaradványának, ha hazánkban nem kerülnének elő ilyen típusú ősmaradványok.
A legismertebb hazai borostyán az Ajkait nevet viseli és az Ajka környéki (mára már megszűnt) kőszénbányászat során, mintegy annak a melléktermékeként kerültek a felszínre. Tudományos szempontból nagyon fontos leletekről van szó, hiszen a késő krétában, kb. 85 millió évvel ezelőtt Ajka környékén trópusi mocsárerdőkben keletkeztek. Ezekben az erdőkben előszeretettel fordultak elő az ízeltlábúak legkülönfélébb csoportjai, amelyek közül nem egy örződött meg a mai napig ezekben a képződményekben. Így ismerhettünk meg ebből a korból olyan pókot (Hungarosilia verdesi), álskorpiót (Ajkagarypinus stephani), trópusi csótányt (Alienopterix santonicus), pattanóbogarat (Ajkaelater merkli) és darazsakat (Ajkanesia harmincipsziloni, Amissidigitus belai, Spathiopteryx soosi) amelyek a tudományra új fajt jelentettek és csak erről a lelőhelyről ismertek.
Viszont a borostyánkő nem csak tudományos szempontból lehetnek értékesek, mert ékszereket és különböző használati eszközöket készítenek belőle már évszázadok óta, így nem meglepő, hogy mekkora népszerűségnek örvendenek. Az viszont már valóban a véletlen műve, hogy a legismertebb olyan Tudományos fantasztikus-kalandfilm amelyben a borostyánkő, illetve annak zárványaként megörződött szúnyog fontos szerepet játszik (Jurassic Park) is pont abban az évben ünnepelte 30. évfordulóját, amelyben a borostyánkő vált az év ősmaradványává.
A 2024-es év beköszöntével a borostyánt váltotta a Gyapjas mamut, mint az év ősmaradványa, így a jelen cikk aktualitását az adja, hogy az év ősmaradványa program szervezői mindig egy éves csúszással hirdetik meg az év ősmaradványával kapcsolatos rajzversenyüket. A rajzok benyújtásának a határideje: 2024.03.25.
További részletek az alábbi linken érhetők el >>>
