2024 július 1-én Magyarország átvette az EU Elnökségi szerepet Belgiumtól, amivel párhuzamosan több civil szervezettel közösen a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége elindította a Civil EU Elnökségi programot, amire azért volt szükség, mert egyrészt tartottunk attól, hogy a civil szervezetek véleménye nem kap elegendő figyelmet a magyar elnökség ideje alatt, másrészt a hivatalos elnökségi program nem fordít kellő figyelmet számos olyan fontos témára, amelyek az EU Zöld Megállapodás keretében elkezdődtek, de 2024 közepéig nem zárultak le. Ezek között szerepel édesvizeink állapota.
A hivatalos elnökségi program szövegében az édesvízek védelmével mindössze két bekezdés foglalkozik, míg a versenyképesség összesen 58 alkalommal fordul elő a szövegben. Lássuk hogyan is hangzik a két bekezdés az édesvízi élőhelyekről:
“A biológiai sokféleség védelme az Európai Unió egyik környezeti pillére. Fontos szerepet játszik az élelemmel, friss vízzel, tiszta levegővel való ellátásban, és a természet egyensúlyának biztosításában, segít megbirkózni az éghajlatváltozás negatív hatásaival, és csökkentheti a járványok kialakulásának kockázatát.”
“A magyar elnökség számára továbbá kiemelt jelentőségű a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, az aszályok elleni fellépés, a rendelkezésre álló vízkészletek fenntartható használata, a tiszta, egészséges és mindenki számára elérhető ivóvíz és szanitáció biztosítása, valamint az alkalmazkodóképes vízgazdálkodás kialakítása.”
Tehát úgy tűnik, hogy míg a vízkészletek mennyiségi és minőségi állapotának védelmét fontosnak tartjuk, ehhez konkrét tevékenységet nem rendeltünk hozzá. Ezt a hiányosságot igyekszik pótolni a Civil EU Elnökség keretében szervezett az EU Vizeinek ellenállóképességével foglalkozó konferenciánk.
Évtizedek óta túlságosan kihasználjuk és degradáljuk vízkészleteinket, és ez hatással van mindazokra az ökoszisztéma szolgáltatásokra, amelyeket az egészséges folyók, tavak és vizes élőhelyek nyújtanak, beleértve a vízkészletek hosszú távú védelmét, az ívóvíz ellátáshoz szükséges tisztítási szerepet és a mezőgazdaság – így az élelmiszerbiztonság – számára fontos talaj kellő nedvességtartalmát. Az édesvízi élőhelyek túlzott használata az elmúlt évtizedekben a vízi élővilág és az élőhelyek példátlan mértékű csökkenését is eredményezte. Az éghajlatváltozás sajnos tovább gyorsítja azokat a kedvezőtlen folyamatokat, amelyek az édesvízi vízkészletekkel való korábbi rossz gazdálkodásunkhoz kapcsolódnak.
A víztakarékos és az éghajlat változás hatásaival szemben ellenálló Európa lényege, hogy megváltoztassuk a víz értékének és kezelésének módját. Az éghajlati és vízügyi válsághoz való alkalmazkodás során az édesvízi ökoszisztémák védelmének és helyreállításának, valamint a természetes vagy természetközeli vízrendszerek helyreállításának kell prioritást élveznie. Ahhoz, hogy az emberek számára tiszta és elegendő vizet biztosítsunk, a egészséges, természetközeli vizes élőhelyeket kell fenntartanunk és védenünk. Az egészséges édesvízi ökoszisztémák utánpótolják a víztartó rétegeket, fenntartják a biztonságos vízkörforgást, és biztosítják a folyók, tavak, vizes élőhelyek és a talajvíz jó ökológiai, fizikai és kémiai állapotát.
Konferenciánk során az előadások többek között az alábbi témákkal foglalkoznak majd:
- A júniusban elfogadott EU Természet Helyreállítási Jogszabály tagállami szintű megvaósításának fontossága és az ehhez szükséges jó gyakorlatok megosztása;
- Egy új vízügyi és éghajlati rugalmassági jogszabály kidolgozásának jelentősége, amely kötelező érvényű célokat határozna meg a tagállamok számára, különös tekintettel a vízkészletek és vízgyűjtő területek védelmére a vízhiányos területeken;
- A biológiai sokféleséggel és a klímaváltozással kapcsolatos válsághelyzetek összefüggésénak bemutatása, amely közös fellépést igényel az UNFCCC és a CBD keretében;
- Miért van szükség a teljes átláthatóságra a vízgyűjtők területek vízkészleteinek jelenlegi állapotáról;
- Jó gyakorlatok és tapasztalatok megosztása az EU Víz Keretirányelvének végrehajtásáról annak érdekében, hogy a tagállamok számonkérhetőek legyenek a megvalósítás elmaradása miatt;
- Miért szükséges minden egyes beruházás esetében külön vizsgálni azt, hogy a beruházás milyen hatással lehet a felszíni és felszín alatti vízkészletekre (ennek jelentősége hazánkban az erőltetett akkumulátor iparági fejlesztések miatt kiemelkedően fontos).
Célunk az, hogy a konferencia olyan javaslatokat fogalmazzon meg amelyek EU-s és tagállami szinten is elősegítik azt, hogy a Natura 2000 hálózaton belül az édesvízi élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetét mielőbb elérjük.
Ez a blog bejegyzés a Civil EU Elnökségi program keretében készült és 2024 december 31-ig még várható folytatása.
Nyitókép: Vizes élőhely Belgiumban fotó Gregoire Dubois
