A Balatonhoz a hazai lakosság nagyobb része érzelmi szállal kötődik, sokak szeretnének akárcsak néhány napot is eltölteni a tónál. Vízpartjának területhasználata ezért is kiemelt közérdek. Így a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet tervezet (BATÉK-tervezet) véleményeztetésére nem az augusztus lenne a legoptimálisabb időpont, de az már évek óta szándékosnak tűnik, hogy a társadalmi konzultációkat a nyári, vagy év végi szabadságolás idejére teszi a jogalkotó.
A „Jelentős szigorítások a balatoni vízparti tervben” címmel közreadott dokumentumok a kormányrendelet-tervezet szövegét és a 44 vízparttal rendelkező balatoni település térképszelvényeit tartalmazza jelkulcsokkal, kiegészítő térképekkel és útmutatóval. Erről várja az önkormányzatok, a szakmai- és civil szervezetek véleményét az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkársága a hónap végéig. A közreadott Vízparti Tervet az önkormányzatok nem egyeztetik a helyi lakossággal annak ellenére sem, hogy annak elfogadása esetén a településfejlesztési terveket és helyi építési szabályzatokat azzal összhangban kell elkészíteni és módosítani, azaz a most megalkotott szabályok szerint lehet a parti sávot a későbbiekben használni, hasznosítani.
„Jelentős anomáliát okozott a Balaton körüli építkezések és a természetes környezet eltűnésének problémája” állapítja meg Lánszky Regő államtitkár az e-építés.hu-n megjelent felhívásban. A 2000. évi Balaton Törvény szellemiségéhez még illeszkedő, 2002-ben kiadott kormányrendelet, Vízpartrehabilitációs tanulmánytervek készültek, mely alapján állami részvétellel biztosíthatták volna a tómederben található telkek, a megőrzendő nádasok, Natura 2000-es területek állami-, vagy önkormányzati tulajdonba kerülését, szakavatott kezelését. Kijelenthető, hogy ebből a tervből nagyon kevés valósult meg az állami szerepvállalás híján. Ezalatt, ahogy a folytatásban írja, a terület- és településrendezési szabályozás változása történt. Már 2017-ben a szabályok kijátszásáról beszélt Lázár János kancelláriaminiszter, akit a BalatonTipp idézett. A jogszabályok betartása érdekében visszatartó mértékű szankcionálás soha nem volt a Balaton térségében, most sem található ennek szándéka. Nem kellene a felelősségtől eltávolítóan fogalmazni, ezeket a változásokat társadalmi-gazdasági igényekre hivatkozva a kétharmados felhatalmazás, négy éve pedig a rendeleti kormányzás salátatörvényekbe csomagolva ontja, időnként kiemelő kormányrendeletekkel is fűszerezi, lásd Club Aliga területe.
Az anomáliákat sokkal inkább az okozta, hogy a tó védelme érdekében alkotott Balaton törvényt hatályon kívül helyezték, a tóra vonatkozó szabályok a 2018. évi CXXXIX. törvény, a Trtv. egy fejezetében félévente kerülnek módosításra, mint ahogy az Országos településrendezési és építési követelményeket tartalmazó kormányrendeletet, az OTÉK is, melyekre gyakran hivatkozik is a tervezet. Így az ezekben lévő a fogalom-magyarázatok, építési paraméterek megváltoztatása elég ahhoz, hogy a tópartra vonatkozó speciálisnak mondott szabályozás is megváltozzon! Erre jó példa a kempingek beépítése, a 28 négy- és ötcsillagos szálloda, luxusüdülő-falu céljára kijelölt építési helyeken végül lakóparkok létesülhettek az OTÉK-ban a Területek, építmények használata, rendeltetése fejezet módosításával!
Ezért alapvető fontosságú, hogy a Balaton Vízparti Tervben pontosan rögzítésre kerüljenek a speciális előírások, kivételek és feltételek nélkül! Elfogadhatatlan, hogy a telek egy részének közhasználatúvá tétele esetén –a jogtalanul lezárt parti szakaszok megnyitásával – tovább lehetne a beépítés százalékát növelni.
A rendelet célja a Balaton vízparti területei közcélú területfelhasználásának hosszú távú biztosítása és sok más mellett egy olyan keretszabályozás meghatározása, amely egyúttal figyelembe veszi a Balaton terhelhetőségét, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szempontokat. Civil szakértők álláspontja szerint a Balaton terhelhetősége nem ismert! A környezetvédelmi és természetvédelmi, de még a vízügyi szempontokat is felülírják a turisztikai és befektetői érdekek, melynek eredményeként 2023-ban kiterjedt nádpusztulásással, 2019-ben óriási algatömeggel reagált a tó. Elégtelen az az állítás, hogy „A Vízparti Terv szakmai megalapozottságát a természetvédelmi, vízügyi, illetve hajózási államigazgatási szervek bevonásával megvalósult kiterjedt ágazati konzultációk biztosítják.” Egy ilyen volumenű terv elfogadásához szükséges az azt alátámasztó munkarészek bemutatása, mely ökológiai szemléletű, figyelembe veszi az aktuális klímamodellek számításait, megállapítja a rehabilitálandó vizes élőhelyeket, tartalmazza a környezet és a természet értékeit, infrastruktúrájának állapotát és feladatait, társadalmi hatásvizsgálatokat, a vízszint emelésének hatásait.
Új, egyedi fogalom került bevezetésre, a közhasználatú területet. Ezek közcélú használata azonos feltételekkel bárki számára biztosított vagy biztosítandó. A strandok és a kempingek esetén a közhasználat fenntartása országos érdekből hosszú távon szükséges, de a jelölés az önkormányzati tulajdonú kempingekre sem került fel! Biztosítani kell a kempingek közhasználatát és a 15 %-ban beépíthető, különleges kemping besorolását is át kell gondolni, míg lakótelepekké nem válnak!
A zöldterületek szabályozása is igen kaotikusra sikerült. Meglévő zöld, jövőbeni zöld, de a közhasználat ezeknél sem minden esetben a közérdek szerint jelenik meg. Nagy kiterjedésű állami területek, állami vállalatok a MÁV, a KDTVIZIG, a BAHART a DRV tulajdonában vannak még ma is a vízparton, amelyek értékesítése során megismétlődhetne a csopaki eset, amikor a közforgalmi kikötővel együtt eladták a közparkként jelölt zöldterületet, s így az új tulajdonos lezárhatta azt, s most egy hatalmas kőszórásos mólót tervez, mellyel a strand egy részét is ellehetetlenítené. Ez az eset arra is ráirányítja a figyelmet, hogy hiányzik a tervezetből a mederbeni építés szabályozása, a helyi érdekek nem érvényesülnek vízi játszóterek, fürdőházak vagy mólók építésének szándéka esetén.
Nemcsak a Vízparti-terv betartásának garanciái hiányoznak a tervből, de a helyi ismeretekkel rendelkezők számára gyorsan átlátható, hogy a térképi részek is pontatlanok! Már megépült lakóparkok, engedéllyel létesült kikötők, elfogadott településtervi változások sincsenek feltüntetve. 8 település 12 nagy kiterjedésű, még be nem épített területe további tervezést igénylő kategóriába került. Mikor, ha nem most kellene ezekről dönteni?
A települési civil szervezetek a korábbi TNM rendeletekkel összevetve vizsgálják, milyen változásokat tartalmaz az új tervezet, már csak az a kérdés, hogy az észrevételeiket, javaslataikat a jogalkotó mennyire veszi majd figyelembe.
Tarróné Gyarmathy Andrea
