Drámai változások előtt áll az árampiac, a szén és a gáz korszakának kevesebb, mint egy évtized múlva vége – derül ki a Bloomberg 25 évre kitekintő elemzéséből. A megújulók térnyerése a korábban gondoltnál jóval gyorsabb. Íme az árampiacon a jövőben várható fontos változások.
A fosszilis energiahordozók áramtermelésben való felhasználása az utóbbi években egyre inkább emelkedett, és feltehetően még egy darabig emelkedni is fog, a tanulmány 25 év múlva várja a szén és gázfelhasználásban a csúcsidőszakot. A fordulat azonban elkerülhetetlen, és drámai változások lesznek. Erre pedig nem azért kerül sor, mert kimerülőben vannak a szén és földgáz készletek, hanem egész egyszerűen azért, mert olcsóbb alternatívákat találunk. Az elektromos autók vártnál gyorsabb terjedése és a megújuló energia tárolási technológiák rohamos fejlődése egyaránt gyorsítják a folyamatot.
A Portfolió szerint az árampiacon a jövőben a következő fontos változások jöhetnek:
1. Nem lesz aranykor a gáznál
2008 óta az amerikai árampiacon az egyik legfontosabb trend az olcsó és bőséges palagáz megjelenése volt. Ez jelentősen átalakította szén piacát, és egyre inkább elterjedtek azok a vélemények, miszerint globális szinten is a gáz lehet az, ami uralja az áramtermelést. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy ez bekövetkezne, a szél és a napenergia költsége ugyanis rohamtempóban esik. Bár az elemzésben a szén és gázárakra vonatkozó hosszú távú előrejelzések harmadával csökkentek, ez feltehetően így sem lesz elég ahhoz, hogy a megújuló energia felé való gyors elmozdulást megállítsa. Az áramtermelésben a szén és a földgáz felhasználása 2025-ben érheti el a csúcsot, ahonnan fordulat következhet.
2. Hatalmas beruházások a megújulóknál
A világban az elektromos áram iránti kereslet továbbra is emelkedik, a fosszilis áramtermelésbe történő beruházások pedig 2040-ig még akár 2100 milliárd dollárt is kitehetnek. Ez azonban így is eltörpül a megújulóknál várható 7800 milliárd dolláros beruházási volumen mellett. Ebből 3400 milliárd dollár mehet a napenergiába, 3100 milliárd a szélenergiába, 911 milliárd pedig a vízenergiába.
Több régióban is jelenleg már alacsonyabb a szél és naperőművek teljes életciklus alatt számolt költsége a hagyományos fosszilis erőművek megépítésének költségénél. A trend pedig folytatódhat, 2027-ben pedig igazi fordulópont jöhet: ekkorra az új szél és naperőművek építésének költsége sok esetben már a meglévő szén és gáztüzelésű erőművek fenntartásának költsége alá esik. Az elemzés szerint ez adhat majd igazi lökést a megújuló energiák elterjedésének.
3. Elektromos autók
Az autózás esetében az olajfelhasználás csúcsidőszaka kicsit messzebb lesz még, azonban az elektromos autók hirtelen és gyors ütemű elterjedése mindenképpen fontos jelenség. Az elektromos autózásnak az olajpiac mellett az árampiacra is jelentős hatása lehet, hiszen egyre több gépjármű csatlakozik a hálózatokra. Sok fejlett országnak egyébként meglehetősen jókor jön az elektromos autók növekvő térnyerése, a hatékonyságnövekedés miatt ugyanis ennek hiányában tartós csökkenés lenne az áramfogyasztásban. Jó példa erre Németország. Ezt a trendet az elemzés szerint megfordíthatják az elektromos autók, 2040-re globálisan a teljes áramfogyasztást az elektromos autózás 8 százalékkal növelheti meg.
4. Energiatárolás
Az elektromos autózás növekvő térnyerése növeli a keresletet a megújulók iránt, ez pedig a tárolási költségek csökkenését vonja maga után. Ahogy pedig ezek a tárolási költségek csökkennek, egyre inkább használják őket szolár energia tárolására.
5. Csökkenő árak
Minden egyes alkalommal, amikor a világban használt napelemek mennyisége duplázódik, a költségek 26 százalékkal csökkennek – ezt mutatják legalábbis a múltbeli tapasztalatok. A napelem egy technológia, nem egy energiahordozó, mely idővel hatékonyabb és olcsóbb lesz.
A szélenergia árak is meredeken esnek, minden duplázódáskor 19 százalékkal. Az elemzés szerint 2030-ra a szél és a napenergia lesz a világ legnagyobb részén a legolcsóbb elektromos áram forrás.
6. Kapacitásfaktorok
Egy erőmű esetében ez azt mutatja meg, hogy a maximális termelési kapacitásnak hány százalékát használja ki adott idő alatt. A folyamatos technológiai fejlődéssel a megújulók kapacitás faktorai emelkednek, Texasban már most vannak olyan szélfarmok, ahol 50 százalék körüli kapacitás faktorról beszélhetünk. Az emelkedő kapacitás faktorok növelik a megújulók népszerűségét. A kapacitás faktorok változnak a szenes és gázos erőműveknél is, ahogy a megújulók teret nyernek, a hagyományos erőművek kihasználtsága csökken, ez pedig a teljes életciklusra vetített költségeket megemeli.
7. Új szennyező
Az utóbbi évtizedekben Kína környezetvédelmi szempontból fontos problémává vált, a szemlélet azonban nagyon gyorsan változik a legnagyobb ázsiai gazdaságban. A következő 25 évben a tanulmány szerint Kínában fog a legnagyobb mértékben csökkenni a széndioxid kibocsátás. Ott van azonban India, mely úgy tűnik, az egyik legnagyobb kockázatot jelenti a klímavédelmi célok elérésére vonatkozóan. Az országban az áram iránti kereslet 2040-re négyszereződhet, ezt leginkább szénből fedeznék, ebből igen komoly készleteik vannak.
8. Klímavédelem
Az egy évvel korábbi felméréshez képest javultak a széndioxid kibocsátásra vonatkozó előrejelzések, azzal együtt is, hogy a fosszilis energiahordozók árai nagyot estek. A megújulók felé való elmozdulás drámai gyorsaságú, de így sem elég gyors ahhoz, hogy a globális felmelegedést megakadályozza. További kormányzati akciók nélkül a globális széndioxid kibocsátás az áramtermelésnél 2020-ra futhat csúcsra, és a belátható jövőben relatíve stabil marad ezen a szinten. Ez az elemzés szerint nem elég ahhoz, hogy a Föld felmelegedését 2 Celsius fok alatt tartsuk– írta a portfolio.hu.
