Hirdetés
greenfo/MTI

Magyarország erőfeszítéseket tesz gazdag természeti örökségének megőrzése és környezetvédelmi teljesítményének javítása érdekében, az uniós környezetvédelmi politika végrehajtása azonban még mindig kihívást jelent – írta ma közzétett jelentésében az Európai Bizottság.

A brüsszeli testület értékelést fogadott el az uniós környezetvédelmi politika végrehajtásáról, amelynek célja, hogy a tagállamokkal együtt keressenek megoldást a hiányosságokra, még mielőtt a problémák sürgetővé válnának.  A bizottság szakértői a tagállamok mindegyikéről jelentést készítettek, és a Magyarországra vonatkozó dokumentumban kiemelték, hogy az országban az erőfeszítések ellenére "folyamatos aggodalomra ad okot a gyenge hulladékgazdálkodás, valamint a hiányzó vagy elégtelen vízügyi infrastruktúra".

Mint a kiadott országjelentésben írták, a Duna és a Tisza mentén az árvizek jelentik a fő problémát, Budapesten és az ország más részein pedig a levegőszennyezés a legfőbb kihívás.

A ma bemutatott csomag a következő elemekből épül fel: 28 országjelentés az egyes országok erősségeinek, lehetőségeinek és elmaradásainak számbavételével; egy közlemény az országjelentésekben foglalt szakpolitikai megállapítások összefoglalásával és a közös trendek elemzésével például a levegőminőség, a hulladékgazdálkodás, a körforgásos gazdaság, a vízminőség, valamint a természet- és fajvédelem terén; valamint javító szándékú ajánlások valamennyi tagállam számára.

A felülvizsgálat tanulsága szerint a hulladékgazdálkodás terén a hulladékkeletkezés megelőzése jelenti a legnagyobb kihívást valamennyi tagállam számára, és hat tagállam nem tudta korlátozni a biológiai úton lebontható települési hulladék lerakókban való elhelyezését. Az uniós hulladékgazdálkodási elveknek való megfeleléssel 2020-ig 400 000 új munkahelyet lehetne létrehozni.

A természet és a biológiai sokféleség védelme területén számos helyi szintű sikertörténetnek lehettünk tanúi, de a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvek célravezetőségi vizsgálata is rámutatott, hogy meg kell erősíteni az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtását. Ennek híján folytatódni fog a biológiai sokféleség csökkenése az EU-ban, ami kockáztatja az ökoszisztémák azon képességét, hogy a jövőben is kiszolgálják az emberiség igényeit.

A 28 tagállamból 23-ban még mindig előfordul, hogy a légszennyezettség szintje meghaladja a levegőminőségi előírásokat, ez 130-nál is több várost érint szerte Európában. A levegőtisztasági problémák fő okozója a közlekedés. Emellett a környezeti zaj csökkentését szolgáló fellépéseket is fokozni kell, ugyanis a zaj az egészségi problémák második legfontosabb környezeti előidézője.

A vízminőség és a vízgazdálkodás terén a legtöbb tagállamnak nehézséget okoz a városi szennyvíz megfelelő gyűjtése és kezelése, emiatt 13 ország ellen indult uniós jogsértési eljárás. A nitrátkoncentráció és az eutrofizáció mértéke csaknem minden országban továbbra is jelentős aggodalomra ad okot.

Ennek hátterében gyakran ugyanazok az okok állnak több tagállamban is: az adminisztráció egyes szintjei nem működnek együtt hatékonyan, valamint nincs elegendő kapacitás, szaktudás és adat a probléma kezeléséhez.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata részeként minden tagállammal zajlanak majd egyeztetések, bevezetésre kerül egy olyan szakmai eszköz, amin keresztül az országok tudást oszthatnak meg egymással, és politikai megbeszélések is lesznek a Környezetvédelmi Tanács keretében.

Az uniós környezetvédelmi jog maradéktalan végrehajtásával évente 50 milliárd eurónyi, elsősorban egészségügyi és közvetlen környezeti költség volna elkerülhető. Az Eurobarométer felmérései szerint az uniós polgárok 3/4-e véli úgy, hogy országa természetes környezetének védelméhez szükség van az európai jogra, és 4/5 ért egyet azzal, hogy az uniós intézményeknek ellenőrizniük kell a jogszabályok helyes alkalmazását.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás