Sorra pusztulnak a fekete kontinens legöregebb fái, a több ezer éves majomkenyérfák. Ha nem járvány, akkor a klímaváltozás végez a baobabfával?
Tudósok felfedezték, hogy az afrikai szavannák egyik jelképének számító majomkenyérfák közül a legöregebbek és a legnagyobbak az utóbbi 12 évben sorra pusztulnak. A majomkenyérfa hatalmasra nőhet, és több száz vagy akár több mint ezer évig is elélhet. Az utóbbi 12 évben pusztulni kezdő fák közül van, amely még a római korban kezdett el nőni.
A dél-afrikai, romániai és amerikai egyetemek kutatói most arra próbálnak rájönni, mi okozhatja a halálukat. Azt már tudják, hogy nem egy járvány. “Azt gyanítjuk, hogy a pusztulásuknak legalább részben köze lehet Afrika klímájának jelentős változásához” – mondta a BBC-nek Adrian Patrut, a Babes-Bolyai Egyetem kutatója. Ez azt jelentené, hogy a fák a klímaváltozás miatt pusztulnak, de a kutató szerint erre még nincsenek közvetlen bizonyítékaik. (via 444.hu)
A 13 legidősebb majomkenyérfa vagy afrikai baobabfa közül kilenc példány elpusztult, vagy a legöregebb részei, ágai letörtek, elhaltak az elmúlt 12 évben – írják kutatók a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A kilenc fa közül négy Afrika legnagyobb majomkenyérfája volt. Köztük van a Zimbabwéban 2450 évig élt Panke, amely 2010-11-ben pusztult el. A namíbiai Holboom nevű fa Afrika legnagyobb majomkenyérfája volt 30,2 méteres magasságával és 35,1 méteres körméretével.
Még híresebb volt a botswanai Chapman nevű fa, amelybe annak idején David Livingstone Afrika-kutató véste bele nevének kezdőbetűit. A James Champman dél-afrikai vadászról elnevezett fának mind a hat hajtása egyszerre esett le 2016. január 7-én. A fa mintegy 1400 éves lehetett. Kétségtelenül megdöbbentő és drámai, hogy oly sok évezredes fa pusztul ki a mi időnkben – idézi az MTI Adrian Patrutot, a tanulmány kolozsvári társszerzőjét.
A pusztulás pontos okát nem ismerik a szakemberek, de arra gyanakodnak, hogy az részben a jelentős klímaváltozással magyarázható, amely Afrika déli térségét különösen sújtja. 2005 és 2017 között a kutatók teljes körűen felmérték a legnagyobb és legöregebb afrikai baobabfákat, több mint 60 példányt. Lejegyezték körméretüket, magasságukat, korukat. Valamennyi Afrikai déli részén – Zimbabwéban, Namíbiában, a Dél-Afrikai Köztársaságban, Botswanában és Zambiában – élt. Az afrikai baobabfa a világ legnagyobb és legtovább élő virágzó fája, Afrika szavannáin nő, koruk akár a háromezer évet is elérheti.
A majomkenyérfa vagy afrikai baobabfa (Adansonia digitata) a kétszikűek osztályába, a mályvavirágúak rendjébe, a mályvafélék családjába és a gyapjúfaformák alcsaládjába tartozó faj. Az afrikai füves szavannán a fatermetű növényeket a magányosan élő majomkenyérfa képviseli. Szálanként nőnek, a 4-5000 éves kort is megélhetik. Törzsük kerülete elérheti a 30–40 métert is. Lombozatuk ritkás, alatta egy egész nyáj delelhet. Ágaik vízszintesen szétterülnek. A nagy virágaikból fejlődő, uborka alakú termésük a majmok kedvenc csemegéje. Innen kapták a fák a nevüket is. A majomkenyérfát a helybeliek baobabnak is nevezik.
Duzzadt törzsében, ágaiban tárolja az esős évszakban hullott csapadékot. A 15–20 cm hosszú termést borító kemény héj az érés során elfolyósodik. A termés húsa cukortartalmú, az ember számára is ehető. A baobabnak sok zsírt tartalmazó magja szintén fogyasztható. A virága éjszakánként nyílik. A fa kérge alatti rostokból kötelet készítenek, a fa friss leveleit gyakran fogyasztják az immunrendszer erősítése céljából. A boabab gyümölcsének, az Amaze golyónak gyógyító tulajdonságai: 3-szor annyi C-vitamint tartalmaz, mint egy narancs, 50%-kal több kalcium van benne, mint a spenótban, és bőséges forrása az antioxidánsoknak, amelyek segítik csökkenteni a rák kialakulásának kockázatát és a szívbetegséget.
