A természet- és környezetvédelem mellett a nemzeti zöldek terminológiájában megjelent a teremtésvédelem szó, ami szerintem vallási szempontból is nonszensz, de az Áder-féle látványzöldséges (pl. Greendex) felkapta és teríti.
A természetvédelem – nature conservation (21 millió), a környezetvédelem – environmental protection (220 millió), a teremtés megőrzés – creation conservation (18 ezer) és a teremtésvédelem – creation protection (275 ezer) fogalmakról kellene csöppet beszélnünk. Mint ahogyan e két utóbbi szót bevezetni igyekvők nagyságrendekkel kevesebben vannak a Google mindennapi tartalmaiban. A terminológia fontos dolog. Nélküle pontosan dolgainkat megfogalmazni nem tudjuk és így nyilván megérteni sem.
Korántsem teremtésterminológiai kurzus következik itt alább, csak illik tudni, hogy Istenre a keresztény hagyomány úgy tekinti, mint a világegyetem Teremtőjére és Megőrzőjére. Ez a két szerep a Teremtés különböző aspektusa. Van tehát a Teremtés pillanata (a Tett, fizikusoknak Nagy Bumm – a látszólagos semmiből a Valami kirobbanása) és a teremtés folyamata (a formálódás és mozgás). A Teremtés pillanat, a megőrzés folyamat. A Teremtéssel Isten hozta létre az Univerzumot (a Nagy Bumm hívői szerint a Szuper-masszív Fekete Lyuk (SBH) feszítő energiáiból robbant ki az azóta is száguldó-táguló Univerzum, amely darabjai vagy szétszóródnak a végtelenségben vagy a körkörös térben a Nagy Reccsben zuhannak újra össze SBH-ba). Pulzálnak. Mellettük esetleg más Teremtések, akár a szappanhab buborékjai. A Teremtés állapotának megőrzése képtelenség, hiszen a jelenlegi Univerzum tágul. Csillagok robbannak fel és hunynak ki, Fekete Lyukak szippantják be a környezetet. A Teremtés nem egyszeri, de változatlan összetételben maradó. Hanem elindult és ma is robog. Megőrizni eredeti formájában tehát nem lehet. Lehet-e megvédeni? Ehhez ismernünk kellene az Univerzum fejlődésének tényezőit és végleges irányát, de jelenlegi tudásunk ehhez kevés. Isten tervébe még senki sem kukkantott bele.
Mit jelent tehát a teremtésvédelem? Ezt csak Isten magyarázhatná meg. Az emberi tudás ebbe úgy szólhat bele, hogy a Föld nevű bolygó ember számára való élhetőségéért való küzdés lehet az emberiség feladata. Amennyiben azt elfogadjuk, hogy Isten legfőbb és kitüntetett műve az ember. Ezt azonban nem tudjuk. Noé története (címkép) Isten bennünk való csalódását írja le már az első tíz nemzedékben. Mégis Noénak utolsó esélyt ad. Ő az első és utolsó teremtésvédő. Jézus áldozat értünk. Mi változott azokhoz az időkhöz képest. Kevésbé önhitt az ember ma, mint akkor? Magába szállt? Kétlem.
A teremtésvédelem teremtési és megőrzési funkcióját tekintve is nem az ember jelenlegi képességeihez szabott. A tudomány alig tud valamit megerősíti a bibliai történetből és az ember természetfölöttiségéből. A genetika szerint a közös örökítőanyaga (DNS) révén az ember az őt körülvevő élőlényekhez tartozik. Nincs kitüntetett státusza. Izmai és idegei ugyanúgy működnek, mint bármely más állaté. Tudása és az Univerzum teremtésére/alakulására gyakorolt hatása említést sem érdemel. Még saját bolygóját tekintve is a hibahatáron belül esik az, amit elérni képes. Kivéve a környezetszennyező képességét! Szóval lényegesen nagyobb szerénységgel kellene a teremtésvédelemre gondolnunk. Az önhittség kétségtelenül az ember legjellemzőbb tulajdonsága.
*
Hölvényi György: a teremtésvédelemről együtt kell gondolkodni MTI, 2024. április 5. – utánközlés pl. Pesti Srácok, Magyar Nemzet stb.
„A teremtésvédelemről (sic!) együtt kell gondolkodni, hiszen a teremtéshez hasonlóan ez sem ismer határokat [?] – mondta Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke, európai parlamenti képviselő pénteken a Komlóhoz tartozó Mecsekjánosiban. A politikus a párt ’Ültessünk, hogy élhessünk!’ elnevezésű, országos faültetési programjának utolsó állomásán hangsúlyozta, hogy az egyház társadalmi tanításában teremtésvédelemről, és nem egyszerűen környezetvédelemről beszél.”
– Már hogy egy szimpla faültetés teremtésvédelem lenne. Ezt még a magyar-történelem szakos tanítóbácsi sem gondolhatja komolyan, aki két év tanítás után politikai pályára lépett. A Teremtés, ennél kissé komplexebb folyamat, még ha a Biblia ezt elég egyszerűen írja is le. Ott nincs szó a Teremtés folyamatának átvállalásáról, addicionális faültetésről, zöldenergiáról, aminek végén kereszténydemokratáink az akkumulátorgyárakat is esetleg a Teremtés részének tekintik.
„Úgy fogalmazott: »Egészen más a felelősségünk akkor, amikor a teremtés védelméért akarunk tenni, mint amikor általában védjük a környezetet.«
– Tiszta sor, hiszen a kettő korántsem ugyanaz, s ráadásul a faültetés a természetvédelem része, s ilyen módon persze a passzív környezetvédelemé is, hiszen a levegőtisztaságáért tesz valamit. Fékezi a légkör szén-dioxid-tartalmának emelkedését.
„Megjegyezte, EP-képviselőként látta, hogy a »dolog értelmezéséből, habosításából (sic!)« sokan remekül megélnek. A lényeg a cselekvés, nem fölösleges aktivizmus [?] – fűzte hozzá.”
– Kétségtelenül bár, hogy a kinyilatkozó mit szeretne mondani azt talán ő sem érti. Ez az opus egyébként ingyen születik, amiből nagyszerűen meg lehet élni itt ebben az állandóan jobban teljesítő országban, ahol Csút, Gánt és Hatvanpuszta is felkerült a térképre, mint az élhető világegyetem része.
„»A teremtésvédelem azok számára, akiknek megadatott a hit, a mai világban nagyobb (sic!) kötelezettséget jelent, mint régebben« – emelte ki.”
– Mint református bizony másként látom. A természet szeretete nem a vallás és a hitélet része. Számos nagyszerű biológust ismerek a tudománytörténetben, akik az evolúció tanaiban hisznek és ez a területen sokkal pontosabban vezetik le a történést, mint a rövidke bibliai mese. A mindennapi életünk madarászai és rovarászai sok mindent sorolhatnának arról, amit tapasztalnak, s amiről a hitközség papja éppen tőlük értesülhet.
„Hargitai János, a KDNP országgyűlési képviselője a többi között arról beszélt, hogy a zöldpolitikát ma sokszor olyanok képviselik, akik »a zöldben sem jártak.«”
– Az először tanító, majd jogász végzettségű úr polgármesterként kezdte, míg eljutott a brüsszeli képviselőségig. Nyilván járhatott a nagynyárádi horgásztó közelében. Azt csak ő tudja, hogy miért feltételezi azt másokról, hogy az aszfaltról soha nem mozdultak el. Én ilyennel még nem találkoztam. Miért jó a Fidesz-KDNP-nek az ország lakosságát minden tekintetben ketté tépni. A zöldet sohasem látott városlakókat politikailag megítélni miféle elégtétel egy keresztény számára. Én zoológusként és ökotoxikológusként elég sok aktivistával találkoztam, de olyannal sohasem, akik számára a valóságos és alig érintett természet nem lett volna fontos és nem annak elsődlegességét hirdette volna. Hargitai úr nyilván politikusokkal találkozott a pályafutása során, amikben leméri az általa megismert világrepeszt. A politikában nem vitatom, hogy a megélhetési zöldek előfordulnak. Nem ők vannak többen.
„»Amikor a teremtésvédelemről beszélünk, mindarra gondolunk, ami része a teremtett világnak. Ennek központi (sic!) alakja az ember, aki arra is rendeltetett, hogy gondozza (sic!) a világot« – mondta. Hangsúlyozta, a kereszténydemokraták a teremtés részeként a családot is védik, szerinte, amikor az európai politikában és a magyar baloldalon a családokat támadják (sic!), valójában a teremtést támadják.”
– Szóval a keresztény teremtésvédő az egyfajta felkészült ápoló, s az ember – aki a földi élet szerves része – családját is a kormánypárt EP-képviselői védelmezik. Nem akarok megbotránkoztatni senkit, de sok helyen az ember túlszaporodott (pl. India, Kína, Pakisztán, egyes afrikai országok) vagyis esetükben az érdemi teremtésvédelem a szaporodási ráta igazítása lenne, hiszen a forrás és fogyasztás közötti egyensúlyt megbontotta a túlszaporodás. Ezt követi a háború és a migráció. Természetesen lehet ez Isten elrendelése, s akkor nincs is teendőnk. Let it be. A katolikus vallás a fogamzásgátlást ellenzi. Nem is kevéssé képmutató a családvédelem olyan párttól, amelynek felkent papjai és pápája nem alapítanak családot. Mit tudnak akkor a családról és a gyereket szülő nőkről?
„Kitért arra, hogy Hölvényi György az egyedüli magyar EP-képviselő, aki az Európai Néppárt tagja. Fontosnak gondolják – tette hozzá –, hogy a KDNP megőrizze [pontosan milyen okból?] a státuszát a pártcsaládban. Megjegyezte, optimista a június 9-ei választásokkal kapcsolatban, a Fidesz és a KDNP nyertesek [?] lesznek az önkormányzati választáson, az európai parlamenti választáson pedig meg tudják tartani eddigi pozícióikat.”
– Én személyesen azt gondolom, hogy a teremtésvédelemnek semmi köze nincs ahhoz, hogy a Semjén-féle KDNP, mint koalíciós párt mennyi embert delegálhat képviselőként az Európai Parlamentbe. Hölvény 2021-ben és 2023-ban 1-1 jelentést készített, de azok sem voltak kapcsolatosak a teremtésvédelemmel, de a természet- vagy környezetvédelemmel sem. Nem látom be miért lenne tragikus a Teremtés vesztessége, ha ő ismét szorgalmas polgármester lenne.
„A faültetésen részt vett Hoppál Péter a Baranya megyei fideszes országgyűlési képviselő, Őri László (Fidesz-KDNP), a Baranya megyei közgyűlés elnöke, Polics József (Fidesz-KDNP), Komló polgármestere és Kamarás Péter (Fidesz-KDNP-Összefogás Pécsért Egyesület), a pécsi közgyűlés képviselője. Az eseményen a Keresztelő Szent János-templom nemrég felújított kálváriáján a program részeként már korábban elültetett 12 mandulafa mellé egy hársfát ültettek el.”
– Jól értem, hogy négyen elültettek egy hársfát a kárváriánál és az MTI hírben további két úr beszélt erről? Én személyesen minden megoldástól le vagyok nyűgözve.
Darvas Béla
